A velencei kalmár

ervin cikke a Művház rovatból, 2006. június 30. péntek, 11:55 | 6 hozzászólás

Két évvel ezelőtt készült a film, tehát aki nagyon ráizgult, az a letöltős vonalon már rég túlvan rajta. De most itt van a moziban is, és hát Shakespeare mégiscsak, úgyhogy elmentünk és megnéztük, milyen lehet az Al Pacinoval súlyosbítva.

Az elejét nem értettem. Úgy kezdődik, mint egy történelmi alapokon nyugvó, epikus film: komor narratívot hallunk a korabeli velencei zsidóüldözés alapjairól, nem kifejezetten a nagy bárd stílusában. Aztán ennek a vonalnak semmi folytatása nincsen, úgyhogy bátran elfelejthetjük.

Al Pacino jó, de hát miért ne lenne jó. Jeremy Ironst megint megtalálták egy kicsit perverz karakterrel, talán a feje olyan neki, nem tudom. Joseph Fiennes meg akkora mázlista, hogy magát Shakespearet is megformálhatta egyszer; aztán volt mág Erzsébet királynő szeretője és Luther Márton is, úgyhogy a jelenléte kosztümös filmekben bizonnyal szerencsés előjelnek számít.

A történetet nem érdemes boncolgatni, annak idején se azért szerették a Mestert. Igazából egy dolog van, amiért szerintem az átlagon túl is érdemes megnézni a filmet; érdekes, hogy erről az általam olvasott kiritikák nem nagyon szólnak.

Szépen van megcsinálva.

Klassz a ködös velencei este, szemet gyönyörködtetők a fődíjként elnyerhető mesebeli királylány udvartartása, vendégei és termei. A lányát, vagy inkább a pénzét sirató Shylock kevés fényben fotózva Rembrandt Jeremiását juttatta eszembe. A ruhák gyönyörűek. Mintha a film nagy részében szép festményeket nézegetne az ember. Nem vagyok biztos abban, hogy ez mindenkinek tetszeni fog, én szeretem az ilyesmit. Nem véletlen, hogy a díjakkal nem elkényeztetett alkotás egyetlen BAFTA-jelölést szedett össze, és azt pont a jelmeztervező gyűjtötte be a csapatnak.

Értékelés (0-7): 4.

Egyéb:
a film oldala a port.hu-n
Tóta W. Árpád kritikája
egy alaposabb vélemény az imdb-ről (tedg)

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon és Google Readerben

Hozzászólások

Eddigi hozzászólások (6)