Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53884 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Reklámok: focimell

Ervin cikke a Művház rovatból, 2006. június 12. hétfő, 16:45 | 33 hozzászólás

Az alábbiakban bemutatandó alkotás nehéz helyzet elé állít bennünket. Nem elsősorban a megítélése miatt, mert az egyértelmű. Hanem azért, mert annyira ízléstelen, primitív és ostoba, hogy utána nehéz lesz a többieket kritizálni.

Persze, hogy a focimellről van szó.

Focimell

Anya gyermekével: a nő mellei ezüst színű labdákká változtak, a gyereke fanyalog és ami a képen nem látszik: a ránézésre járóképtelen korú ifjú két lábán eltérő típusú futballcipők. Gondolom, az üzenet szerint azzal rugdalja az anyja melleit.

Próbáljuk összeszedni minden képzelőerőnket: civilizált társaságban megvédhető ez a reklám valahogyan, bárhogyan? Ráadásul van még tovább is. A címlap ajánlószövegeiből a legnagyobb mérettel a következőt szedték, harántirányban a focimell felett jobbra: "Nómilktudéj". Az újság neve pedig mindent összefüggésbe helyez:

STÍLUS magazin
tárgykultúra design életmód

Kedves szerkesztő vagy kiadó! Ha olvassa ezt a cikket, tisztelettel kérem, hogy írjon ide a hozzászólásokba, és mondja el, hogy hogyan jutottak arra a döntésre, hogy így fog kinézni a címlapjuk. Ugye, Önöknek tetszik? A magazinjukra is érvényes-e a mondás, hogy a stílus maga az ember? Ami pedig a legjobban izgat: volt-e a kreatívot jóváhagyók között hölgykolléga?

Merthogy egy hasznát tulajdonképpen látom az efféle hirdetéseknek: belőlem, aki amúgy kevéssé vagyok a mozgalom szekértolója, egy pillantás alatt feministát varázsoltak.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (33)

1

bede, 2006. június 12. hétfő, 17:09 (#)

Ez csak egy szar ujsag szar cimlapja, ekkora felhaborodast azert nem er meg. Amugy meg Rez Andras lapja, ilyen kis benacsak semmiseg.

2

Ali, 2006. június 12. hétfő, 17:42 (#)

A legkisebb mértékig sem vagyok meglepődve: ezt tudja a reklámszakma. Ha pedig az érték mérője a pénz, úgy ez az a produktum, amely egyre több pénzt, erőforrást szív el.

Cinikusan fogalmazott az aki szerint az emberiség célja a szemételőállítás. Ám most úgy találom, a szemét a kimenetről egyre nagyobb hányadban a bemenetre helyeződik át... Persze logikus, hisz lassan úgy is belefulladunk, csak ezért még egyre nagyobb és nagyobb teljesítményt is kellene nyújtani?

(Jöhetnek a mundérvédők...)

3

ses, 2006. június 12. hétfő, 18:02 (#)

bede, lehet, hogy úgy van, ahogy mondod, viszont mostanában mindenhonnan ez rondul rám az utcán, úgyhogy mégis kiabálnom kell.

4

goldenAXE, 2006. június 12. hétfő, 18:29 (#)

De jó is, hogy elköltöztem arról a szemétdombról.
Így hidegen hagy a felháborodásotok a plakáttal együtt.
Tényleg jobb itt, mint ott.

5

ses, 2006. június 12. hétfő, 19:02 (#)

Sőt, annyira hidegen hagy, hogy még hozzá is szólsz a témához. Ez jó. :)

6

tomi, 2006. június 12. hétfő, 19:20 (#)

Szerintem bedének teljesen igazavan, ez az egész nem ér meg akkora felháborodást.
Egyébként ha beszélünk róla, a reklám kiagyalói részben el is érték a céljukat.

7

BufferTly, 2006. június 12. hétfő, 21:15 (#)

Szerintem is. A reklám célja a figyelemfelkeltés - bármilyen módon. Sajnos a mai reklámpolitika a "cél szentesíti az eszközt" taktikát használj, nem riad vissza semmitől. Legyen belőle felháborodás; kit érdekel? Akkor is sokat beszélnek róla, ld. anno Fehér Anettka bőrszerkós műsora.

8

Karaj, 2006. június 12. hétfő, 21:40 (#)

Már nem csak a csapból folyik a foci...

9

kocka, 2006. június 13. kedd, 09:12 (#)

"két lábán eltérő típusú futballcipők"

Szerintem nem eltero tipusu, csak a kulso ive piros, a belso pedig feher. kicsit tuldesignolt. Kicsit visszataszito kep, lehet direkt, ennek a magazinnak mindig ilyenek vannak a reklamain.

10

Ali, 2006. június 13. kedd, 09:36 (#)

"A reklám célja a figyelemfelkeltés"

A reklámnak azért kell figyelmet keltenie, hogy "eladjon" valamit. Emiatt az öncélú reklám pénzkidobás. Fogalmam sincs, ez az ocsmányság pl. mit reklámoz. Akkor pedig mit is adott el? Semmit. Még információ szinten sem. Legfeljebb tovább emelte az ingerküszöbömet, még jobban elmegyek más reklámok mellett is. Ámbár lehet, hogy más üzletének rontása is cél. Akkor oké, bejött.

11

nz, 2006. június 13. kedd, 10:18 (#)

"A reklám célja a figyelemfelkeltés"

a figyelemfelkeltés, semmi más. felesleges azt hinnünk, hogy egy reklám csak úgy éri el célját, hogy pozitív érzéseket kelt bennünk. és az is hibás gondolat, hogy egy konkrét reklám csak egy adott ingert érzést aktivál, gy behatárolható időben. leehet, hogy erre a képre emlékezve fogunk megvenni/nem megvenni valamit fél év múlva. a reklám örök.

12

ses, 2006. június 13. kedd, 10:46 (#)

nz, akkor sok sikert a magazinnak, hogy e reklám alapján fél év múlva megvegyem őket. :)

különben érdekes, hogy mennyire elterjedt ez a nézet, hogy pusztán a figyelem felkeltése önmagában már megéri, még olyan áron is, hogy esetleg intenzív visszataszítást vált ki olyan termék esetében, ahol ez nem lenne cél.

szerintem az ilyen meglátások mögül hiányoznak a kemény támogató érvek. amit te írsz, hogy "a reklám örök", meg hogy "lehet, hogy fél év múlva ezért veszünk meg valamit", nos, ezek annyira gyenge és bizonytalan állítások, hogy az ellenkezőjük is pont ugyanannyira igaz. ennél fogva érvként nehéz figyelembe venni őket.

13

Ali, 2006. június 13. kedd, 10:47 (#)

"A reklám örök."
Azért voltak időszakok az emberiség történetében reklám nélkül is. :)

14

karaj, 2006. június 13. kedd, 11:31 (#)

Jó példa arra, hogy a reklám célja a figyelemfelkeltés, amikor az ember mosóport meg egyéb tisztítócuccot vesz. Mivel általában mindenki utál minden mosóporreklámot, maga a reklám teljesen mellékes, az a fontos, hogy melyiknek a nevét hallottad többször.

Először például direkt nem vettem ismert és drága mosogatószert, aztán jól beszoptam, minden edény csupa foltos meg ronda maradt. Aztán mikor legközelebb mentem, vettem egy Somat 5+1-et mert ismerős volt a neve (ez egyébként tényleg jó). Csak később döbbentem rá, hogy már milliószor láttam a reklámját, pedig a reklámra nem emlékeztem, a névre viszont igen...

Ilyen alapon ennek a reklámnak a célja tényleg csak a figyelemfelkeltés lehet, ránézel, nem érted, nem gondolkozol, megveszed. A probléma bennünk van.

15

sic, 2006. június 13. kedd, 13:14 (#)

#14 A probléma nem bennunk van. Részben igaz hogy a reklàmok attol ismétlodnek annyit hogy kb ki lehet szàmolni hànyszor vagy neki kitéve, és valoban a név ismerosség érzete alapjàn vàsàrolsz. De ez csak egy részét magyaràzza, a màsik cél a korlàt emelés a piac koré. (Elnézést nem ismerem a magyar szakszavakat, de remélem értheto maradok:) Tehàt ha egy adott piacon hàrman egy adott osszeget koltenek reklàmra, ez minnél tobb oda a negyediknek annàl dràgàbb betorni. Ezt a "ticket d'entrée"=belépojegyet egész pontosan ki szoktàk szàmolni egy pontra vagy a célzott marketsharerre=(piacrész?). Tehàt ne hidd hogy a reklàm csak neked szol.
Erdekes hogy a tisztitoszereket hozod példanak, az a ritka rész ahol a màrkàk nagyon jol tartjàk magukat, éljen az R&D.

A focicicivel kapcsolatban pedig, hàt nem tudom. Egy férfit talàn jobban zavar, mert nem csak nohoz de anyàhoz is nyul a kép.
Egy kicsit sem vagyok kovér de teljesen idegen tolem a csontos, izomtalan kiscsaj akivel nekem akarnak ruhàt eladni (mert stilusban és àrban kizàrt hogy kamaszok a célpont), elszomorodom a sok harcsaszàjuvà operàlt arc làttàn amibol elhajtottàk a harmoniàt, és értetlenul nézem a képet ahonnan kiphotoshopoztàk a mosolyràncot. Tehàt megszoktam a képi és testi tulzàsokat, ez a focilabda kevésbé zavar.

16

nz, 2006. június 13. kedd, 13:28 (#)

kedves ses,

a médiumok (és így az említett plakát is) igazi ereje a tematizációban rejlik: megmondják, hogy miről beszéljünk. arra egyenlőre - szerencsére - nem képesek, hogy a tetszésünket is megnyerjék, legalábbis minden esetben. a cél tehát a tematizáció, ami esetünkben maximálisan sikerült. vagy nem?

azt is figyelembe kell venni, hogy a reklámozott cikk (újság) nem egy olyan fogyasztási cikk, amihez mindenképpen jó érzések kellenek, hogy párosuljanak. egy gusztustalan édesség-reklám persze esélytelen, viszont egy visszataszító újság-hirdetés korántsem. és ezt a készítők jól tudták, lefogadom, hogy sokan csak az agyatlan kisgyerek-képért vették meg.

"és pontosan ugyanennyien pedig éppen a képért nem vették meg." - mondanád, ám ez egy rétegújság, úgyhogy van egy csoport, ami mindenképpen megveszi, sőt biztosan van egy olyan, aki még az ilyen típusú vizualitást azonosítja a magaskultúrával - ő meg saját fogalmatlansága miatt veszi meg. ha már mindenképpen gondolkodunk, akkor térjünk ki arra is, hogy mo-n 2006-ban egy ilyen grafikai és szellemi megoldású plakát egy dizájn-újságot hirdet. ez tényleg gáz, mert most, itt, nálunk ez (is) jelenti a dizájnt. a készítők pedig ha nem is tudták, de érezték ezt.

a "lehet hogy fél év múlva veszünk vmit"-típusú próféciák tényleg ködösek, de a reklám másodlagos (és a készítők részéről nem is mindig tudatos) funkciója nemcsak az adott tárgy promotálása, hanem az igény megteremtése egy bizonyos stílusú termékre: ez talán az ipodok/mp3 lejátszók hihetetlen sikere is jelzi: az egy dolog, hogy sokan megveszik a nanót, az meg egy másik, hogy hétszer annyit adnak el a toshiba/panasonic/stb. mp3 lejátszóiból. de ehhez kellett egy talaj, egy igényszint, amit az apple reklámok teremtettek meg. és most a fentebb említett cégek nagyon hálásak az apple-nek, mert nekik egyedül nem sikerült volna. látod, milyen szép példa: az apple egy-két évvel ezelőtti promóciója odáig eljutott a termék-reklámozásban/tematizációban, hogy nemcsak eladta a sajátot, de még a nem elsődleges célcsoport (értsd: akinek nem feltétlenül van 60 000 forintja egy nanóra)körében is igényt teremtett idővel ("lehet, hogy fél év múlva ezért veszünk meg valamit") arra, hogy egy másik cég hasonló termékét megvegye. zsír.

tényleg jó lenne észrevenni, és főleg tudatosítani saját érdekünkben, hogy a reklámok és az általános marketing-körítés nem csak egy adott cikk megvételére buzdít, hanem mindennapjaink megváltozatatására is. ez pedig észrevétlenül, szépen nyugodtan zajlik.

mindettől függetlenül elítélem a kisbabás, focimelles hirdetést, és őszintén sajnálom az újságot és a réz andrást is, hogy ezt csinálta. különben a stílus c. magazin soha nem volt jó, erre akár egyetlenegy, hónapokkal ezelőtti szám átlapozásával rá lehet jönni.

17

ses, 2006. június 13. kedd, 13:37 (#)

szia nz,

csak apróságok:

"a médiumok (és így az említett plakát is) igazi ereje a tematizációban rejlik: megmondják, hogy miről beszéljünk... ami esetünkben maximálisan sikerült. vagy nem?"

Szerintem nem - feltéve, hogy a Stílus nem azt akarta elérni, hogy a rettenetes címlapjáról beszélgessünk.

"mo-n 2006-ban egy ilyen grafikai és szellemi megoldású plakát egy dizájn-újságot hirdet. ez tényleg gáz, mert most, itt, nálunk ez (is) jelenti a dizájnt. a készítők pedig ha nem is tudták, de érezték ezt"

Szerintem akkor te (velük együtt) rosszul érzed. Egy példa: kukkants be néhány mostanában nyitott étterembe. Nyilván nem mindegyik, de egyre több közülük roppant igényesen van megcsinálva. Na, az jelenti a designt ma Mo.-on; kiváló magazinunk inkább a design hiányát jelenti. :)

18

nz, 2006. június 13. kedd, 15:05 (#)

kedves ses,

az plakát pontosan elérte a célját, hiszen még egy átlagon felüli intellektuálissal és kritikai érzékkel megáldott blog is beszél róla: teljesen mindegy, hogy egy eddig soha nem érintett témáról (dizájhn magazin) pozitív vagy negatív a disputa, a lényeg, hogy disputa. és bizonyosan vannak a kommentelők, olvasók között olyan, aki ma, talán életében először, alaposabban megnézte magának a lapot, és ad absurdum, megvette. plusz egy olvasó, juhé.

az éttermek nagy része tényleg ad a külcsínre, viszont tessék észrevenni a műfaji különbséget: egy dolog a hely kinézete, és megint más a dizájnlap tartalma, ami jellegénél fogva a meghökkentőt, a gusztustalan is magába foglalja, pontosabban hivatott bemutatni. (gusztustalan éttermekről meg nem lehet beszélni, gusztustalan étterem nyitása nem cél. ugye?)

a probléma az, hogy a meghökkentő címszó alatt most egy morálisan igencsak megkérdőjelezhető képpel van dolgunk. és itt a baj: a plakát készítője a meghökkentő, újszerű, elgondolkodtató alatt ezt értette. lelkiszegény.

mindezekkel együtt természetesen egyetértek veled abban, hogy ez egy design-hiányos lap. vagy inkább jóízlés-hiányos. és amint már leírtam: soha nem is volt jó újság.

19

sac, 2006. június 13. kedd, 18:48 (#)

Ez is design, csak a szó pejoratív értelmében. Egyeteétek nz-vel a tematizációval kapcsolatosan, beszélünk a dologról a készítők részéről tehát: mission accomplished. Aki a stílust és dizájnt ilyen magazinokban keresi az meg is érdemli...

20

csibu, 2006. június 13. kedd, 19:43 (#)

Hűha, ezek szerint Ti kimaradtatok a német fifa-reklámcikk-áradatból. A modern háziasszony kiadványtól kezdve az összes áruház és szupermarket focilázban ég már két hónapja, az ég világon mindent lehet kapni, amire focilabda-dizájnt rá lehet húzni, grillsütőtől a melltartóig, nemzetiszínű műkörömtől az autóra szerelhető zászlóig. Mindezek fényében engem nő létemre nem akaszt ki ez a kép, sőt meg is mosolyogtatott. Itt Németországban a pasik valószínűleg tényleg a női mellekre nézve is a focira gondolnak :)

21

Halidad, 2006. június 14. szerda, 08:40 (#)

"Először például direkt nem vettem ismert és drága mosogatószert, aztán jól beszoptam, minden edény csupa foltos meg ronda maradt."

Ezért szokik rá az ember idővel arra, hogy ne a frontoldalt nézze, hanem a hátulját - vagyis, hogy ne két hasonló termék márkanevét hasonlítsa össze, hanem az sszetevőit. Hamar kiderül, hogy a Tesco gazdaságos mosószerben gyakorlatilag molekulára ugyanaz van - úgy összetételre, mint mennyiségre -, csak az egyik feleannyiba kerül.
(Egy ismerősöm dolgozott mosóporgyárban - vagyis ott, ahol a mosóporokat gyrátották - és váltig állította a Tomi (nem biztos, hogy épp az, de mindenesetre magyar brand) mosóporról a Pewrsilre átállás a gyártósoron két mozzanatból állt: átállították az illatanyagot, illetve Persil zacskót töltöttek a gépbe. Slussz.)

Na, kicsit elkalandoztam, bocs.

22

nz, 2006. június 14. szerda, 20:38 (#)

akkor hadd kalandozzak én is, off topic.

az előző kommentelő említette a hazai hipermarketek saját márkáit (tesco gazd., cba). nos, itthon elég sokan fanyalogva fogadják őket, mondván, az olcsóságukból kifolyólag a minőség is biztos silány. minthogy az emberek ilyet csak úgy nem találgatnak ki, biztos van benne valami, de ez legyen most mellékes.

az itthoni fanyalgással szemben a nyugati vásárlóközönség elfogadja a hipermarketek saját márkáit, és nem fanyalog: tudja, hogy mit kap a pénzéért, és arra is rájött már, hogy persil és tomi között a néven kívül ritkán van különbség.

23

sic, 2006. június 14. szerda, 21:44 (#)

#22 Nem. Minden hypermarket célja a sajàt termékét eladni (MDD= marque de distributeur, nem tudom rà a magyar szakszot, és ez nem ugyanaz mint az elso àr =legolcsobb) mert ezen a legnagyobb a "marge"(=àrrés?) a màrkàkon màr rég eljutott odàig a verseny hogy a disztributorok "csak" a "marge arrière"-t keresik, meg a permanens promocio gyanànt kizsarolt osszegeket. Egy két kampàny vagy egyerosebb cég bekeménykedését kivéve a legjobb facingje az MDD-nek van a legtobb boltban. Ebben a versenyfutàsban a màrkàknak de a màrkàtlan, kicsi "marge"u tehàt logisztikàt nehezen viselo àruknak is csak az R&D az elorefutàsi lehetosége. Fuss rà bàrmilyen felmérésre, az àpolo és tisztitoszereknél nem tort àt az MDD, és ezt sok komoly laboratoriumi teszt is kimutatja miért. Tényeken nem érdekes vitatkozni, tehàt hogy egy gyàr àtvételekor a valaki haverja mit làt, az fugghet egy csomo màs dologtol, a vàsàrlok utàljàk a vàltozàst, foképp a hirtelent, és foleg ha az olfaktiv memoriàjàt piszkàljàk, egyéb stratégiàktol, mittudom én. Mindenesetre: nem, a nyugati vàsàrlokozonség bizonyos teruleteken nem fogadta el az MDD-t, és ahol pedig az MDD àtment, ott a beszollitoival szinte okosan bàno Lidl (és hasonlo) is àttort.

24

nz, 2006. június 14. szerda, 22:57 (#)

sic,

igazad van, én fogalmaztam rosszul, és utaltam félreérthetően elsősorban a kozmetikai/vegyitermékekre.

25

ern0, 2006. június 15. csütörtök, 11:04 (#)

Ez a reklám tökre szellemes, kár tagadni. A mell, mint labda, érted, ez is kerek, az is kerek, és a férfiak mindkettőt kedvelik, micsoda mélyértelmű párhuzam, akkor a gyereken meg cipő, hogy pásszoljon.

Szellemes ez, mint Geszti Péter szóviccei, és azok is jók.

26

Oláh András, 2006. július 2. vasárnap, 22:22 (#)

Szerintem ez egy hatásosan buta reklám, figyelemfelkeltő az igaz, kellően ízléstelen, viszont a gond az, hogy bár én sokszor láttam a metrón és most is végigfutottam a kommenteket és a képet is, még mindig nem tudom, milyen újságról van szó, szóval szerintem túl lett dizájnkodva.

Az ingerküszöb pedig egyre magasabb (vagy alacsonyabb, ahonnan nézzük), egyre durvább és durvább reklámok kellenek ahhoz, hogy valamire felkapjuk a fejünket.

Mondjuk most a RedBullos kreatív reklámok kifejezetten tetszenek.

27

Stílus Magazin, 2006. augusztus 3. csütörtök, 14:58 (#)

Kedves Blogolók!

A Stílus Magazin egyik legfőbb értéke a nyitottság, így köszönjük mindenkinek, aki véleményt nyilvánított a júniusi lapszám címlapjával kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy emocionálisan megérintette a címlap.

A Stílus Magazinra jellemző a fanyar humor, címlapkoncepciója kifejezetten a meghökkentésre, elgondolkodtatásra törekszik, amelyben ember és tárgy egy valószerűtlen szituációban meghökkentő kapcsolatba kerül. Ha valaki szán rá néhány percet, és valóban elgondolkodik azokon az értelmezési síkokon, amelyek a címlap mögött rejtőzhetnek, hamar rájön, hogy a címlap mögött mindig áll valami aktualitás.

A júniusi címlap esetében ez a nem igazán elhanyagolható méretű médiaőrületet okozó foci VB volt. Erre kevesen szántak figyelmet véleményük kialakításakor.

A plakátok kihelyezését követően rengeteg visszajelzést kaptam mind magán-, mind pedig ügyfélvonalon, melyek kb. 90%-a pozitívan értékelte a címlapot és gratulált. A nők körében pedig elképesztő rajongást tapasztaltam a kép iránt.

Azt gondolom, hogy mai világunkban az a szép, hogy sok minden megfér egymással. Ha egy magazin nem tetszik valakinek, az nem jelenti azt, hogy nem jó, inkább azt, hogy az illető egyszerűen nem célcsoportja az adott terméknek. Jómagam nem olvasom az ingyenes programmagazinokat, de nem jut eszembe megkérdőjelezni, hogy termékként nagyon sikeresek. Csupán nem vagyok célcsoport. Más preferenciák mentén szervezem a programjaimat. De nem tartom rossznak őket.

Remélem, hogy jelen hozzászólásommal sikerül elérni, hogy kicsit más megvilágításba helyezkedjen a júniusi címlapunk, mely a visszajelzések alapján az egyik legkedveltebb címlap.

Ugyancsak remélem, hogy egyre többet és többet fogják lapozgatni a Stílust. Ki ezért, ki azért. A lényeg, hogy lapozzák, ízleljék a trendeket, az ideológiákat. Ez a Stílus Magazin küldetése.

Tisztelettel és üdvözlettel:

Szilvágyi Péter
kereskedelmi és marketing igazgató

28

Ali, 2006. augusztus 3. csütörtök, 15:09 (#)

Egy júniusi cikkre augusztus elején reagálni jól bejáratott sablonokkal, ez szép. :)

29

sic, 2006. augusztus 3. csütörtök, 15:41 (#)

Mint no nem érzem eléggé reprezentativnak ezt a focicicis àbràzolàst, valami rakéta féleség pajzànabb és talàn "talàlobb" lett volna.

30

Author Profile Page ervin, 2006. augusztus 3. csütörtök, 16:49 (#)

Tisztelt Szilvágyi igazgató úr!

Őszinte leszek: nem hiszem el, amit a címlap női fogadtatásáról írt. De hajlandó vagyok nyilvánosan belátni a tévedésemet.

Ezért arra kérem Önt, hogy ossza meg velünk mondjuk 5-10 nőismerőse adatait, akik "elképesztő rajongással" fogadták a címlapjukat. Felteszem, Ön korrekt, módszeres ember, tehát legalább ennyi rajongói visszajelzése csak volt, amire föl azután le merte írni ezt a szuperlatívuszt.

Mi itt a Kispadon szeretnénk - akár név nélkül - megszólaltatni ezeket a hölgyeket: azt szeretnénk megtudni, vajon mi késztette őket a rajongásra a szóban forgó kép iránt. A véleményüket természetesen változtatás nélkül fogjuk közölni.

Nota bene, nem Öntől szeretnék állítólagos rajongói leveleket kapni, hanem egyenesben beszélni az illető rajongó hölgyek közül néhánnyal. Amíg ez nem történik meg, addig - elnézését kérve - marad a meggyőződésem, hogy ön nem mond igazat.

Tisztelettel üdvözlöm,
Sperla Ervin, a cikk szerzője

31

katmandu, 2006. augusztus 3. csütörtök, 17:54 (#)

(Már másodszor akartam kommentezni, és másodszor töröltem ki, hogy "á, mégse" :) )

32

anita26, 2006. augusztus 11. péntek, 12:44 (#)

Sziasztok,
Én néha megveszem ezt az újságot és női olvasó létemre ötletesnek és frappánsnak találom a címplapokat (a focisat beleértve!)Szerintem nem kell mindent túl komolyan venni- a kisgyerek miért rugdalná az anyja mellét?!?!?!?
Srácok, tessék gondolkozni-foci VB :)

33

Author Profile Page ervin, 2006. augusztus 11. péntek, 12:57 (#)

anita26, akkor te ezek szerint a célcsoportba tartozol.


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork