Thunder Road

eszpee cikke a Művház rovatból, 2007. február 15. csütörtök, 17:59 | 3 hozzászólás

Ilyen még nem volt a Kispadon, de most megpróbálkozom vele. Egy darab számról mesélek, pár hete hallottam először, és némi utánaolvasgatás után egyre mélyebbre ásva egész szép történeteket találtam mögötte. Most időrendbe összerakva az elejéről indulok, a helyszín az Amerikai Egyesült Államok, az ötvenes években kezdünk.

1958-ban jelent meg a Thunder Road című film, illegális szeszfőzdék, a rendőrség és a maffia közt vergődő főhős, és persze autók, hatalmas autók - amiket a filmesek a forgatás helyszínén vásároltak helyi szeszfőzőktől. Az egyiket, egy friss 1957-es Fordot ráadásul acéllal és spéci gumikkal kellett megerősíteni, hogy kibírja a két autó közötti áttörős jelenetet... kibírta. A film elég hamar kultikus státuszba került, sokat játszották még a hetvenes - nyolcvanas évek autósmozijaiban is, én meg egy trailernek látszó tárgyat találtam illusztrálásnak, ilyen mondatokkal:

That hard-headed hillbilly has caused enough trouble already! Now tonight we're gonna take him out! And I mean really out!

Érdekes még a főhőst játszó Robert Mitchum életpályája is, ahova most nem kalandozunk el, de muszáj idehozni, mert érdekes módon született előadásában egy szám "Thunder Road" címmel, egyértelműen a filmhez kötődően - amiben viszont egyszer sem hangzott el. Valami kapcsolódó marketingmegmozdulás lehetett, mindenesetre két verziót is találtam belőle, az elsőn feszesen zúz végig egy basszus - dob - gitár trió:

A második meg gondolom a "rádióbarát" verzió abból a korból, amikor még a Chevrolet-kben feszítő bőrdzsekis huligánokkal lehetett riogatni a békés családokat:

Jobbra látjátok a film plakátját, figyelemfelkeltő darab - annyira, hogy a hetvenes években (kis ugrás előre az időben) meg is tetszett egy pályája elején járó zenésznek, és gyorsan ír is egy számot belőle, mit sem zavartatva magát attól a ténytől, hogy magát a filmet sosem látta. Az illetőt Bruce Springsteen-nek hívják, és általában ott van a válogatáslemezein a Thunder Road:

A történet itt - a film ismerete nélkül érthető okokból - már némileg átalakul: egy öregedő, legalább képzeletben valaha nagy volt jampec mindent feltesz egy lapra, győzködve a hősnőt, hogy tartson vele, kocsiba és el innen:

...and in the lonely cool before dawn
you hear their engines roaring on
but when you get to the porch they're gone
on the wind,
so Mary climb in
it's a town full of losers and I'm pulling out of here to win...

Zeneileg őszintén szólva nekem kissé túl patetikus, és talán így lehetett vele a Cowboy Junkies is, Kanada legismertebb alter-country zenekara, amikor maguk képére csiszolták a darabot:

Ez már alakul, de emiatt még nem írtam volna cikket.

Újabb hajtűkanyar, vissza Amerikába, Chicago, ahol a kilencvenes évek legelején megalakul a Tortoise, nehezen kategorizálható, nevezzük mondjuk post-rock zenével. A TNT albumuk óta azon kevés zenekarok közé tartoznak, akiknek a lemezeit - mp3 ide és torrentsiteok oda - rendre CDn veszem meg. Legutóbbi, ritkaságokat összegyűjtő triplalemezük előtt jelent meg The Brave and the Bold címmel egy egylemezes kollaboráció egy másik alter-country ikonnal, Bonnie 'Prince' Billy-vel.

Róla sem mesélnék most, de az talán sokat elmond, hogy Björktől kezdve a Current 93-n és Johnny Cash-en át PJ Harvey-ig rengeteg előadóval dolgozott együtt, mire most a Tortoise-zal létrehozták ennek a számnak a legpontosabb verzióját, hogy aztán megismerhessem ezt az egész Thunder Road mémet. Lehet felcsavarni a hangerőt, szemet behunyni, és eljátszani a gondolattal, hogy a hosszabbító az íróasztal alatt gázpedál, az egér sebváltó, a monitoron át meg csak az üres éjszakai országút látszik.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Hozzászólások

Eddigi hozzászólások (3)