Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53852 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


František Běhounek: Trosečníci na kře ledové

stsmork cikke a Művház rovatból, 2007. április 1. vasárnap, 09:11 | 6 hozzászólás

František BěhounekTörténetünk 1898-ban kezdődik; az Osztrák-Magyar Monarchia lassan belekezd kimúlásába, amikor Bohémiában megszületik recenziónk tárgyának szerzője, František Běhounek. Karrierje szép ötvözete a tudós és a felfedező romantikusan összefonódó képének: életének nagy része vagy kréta-, vagy az út porában telt - Marie Curie-nek például az Északi Sarkról hozott kőzetmintákat. De ne szaladjunk előre.

A kis Františeket már kamaszkorában megérintette a kor tudományos élete, a Čapek testvérekkel amit csak lehetett, elolvastak. A huszadik század elején váltak csak szét útjaik, amikor Josef – az összefoglaló utószóban utal rá a könyv – egy Pavla nevű lány miatt miatt felhagyott mindennel, és fejest ugrott a futurizmus bontakozó szárnyai közé, Karel pedig egyre kevésbé bírta a tempót hősünkkel, és már csak egy újságcikkben emlékezik meg arról, hogy Běhounek 1920-ban társaival megalapította az Állami Radiológiai Intézetet.

Hat évvel később - melyből szerzőnk párat Marie Curie tanítványaként tölt Franciaországban - egy ártatlannak induló hazalátogatás során az események a prágai U Fleku söröskorsói mellett egy késő éjszakai fogadásba torkollnak. A kijózanodás nem veszi el az ígéret élét, és szerzőnk pár hétre rá a Norge léghajó fedélzetén találja magát, Roald Amundsen és társai kíséretében, útban az Északi Sark felé – az első légi járműként a világon.

Norge

Ez a könyv viszont nem erről az útról, hanem a következő, 1928-as kalandról szól. A léghajó ekkor már a vadonatúj Italia, Běhounek pedig majdnem lemaradt róla, mivel a nagydarab ember erősen túlsúlyossá tette a hajót. Umberto Nobile, a Norge és az Italia kapitánya végül beadta a derekát, és teljes létszámban indultak el ismét az Északi Sark felé. Rossz döntés volt. Két nappal a start után, május 25-én a Spitzbergáktól északra magasságot vesztettek, majd minden küzdelmük ellenére jégbe csapódtak.

Viszonylag jelentős élelemmel (melynek része volt egy revolverrel leterített medve is), de legyengülve várták a segítségükre sietőket, akik csak nem akartak sietni. Finn Malmgren, a nevével ellentétben svéd meteorológus ezért két olasszal inkább gyalog vágott neki az útnak - vesztére: korabeli bulvárlapok szerint Malmgren-t halála után utitársai még el is fogyasztották a túlélés érdekében. A könyv persze nem ír erről, inkább a hátramaradt Běhounek és Nobile küzdelmeivel foglalkozik.

Volt ugyanis idejük küzdeni. Az olaszok nem nagyon foglalkoztak a lezuhant léghajójukkal, ezért a skandináv országok kezdtek bele az egyébként világszinten első ilyen jellegű mentőexpedícióba. Rengeteg magángép és hajó indult a túlélők keresésére – köztük Amundsen is, aki sajnálatos módon a keresés irányítóközpontjául szolgáló Ryss sziget felé menet valahol lezuhant - azóta se találták meg.

Egy hónap keresés után végül egy svéd pilóta, Einar Lundborg talált rá a léghajótöröttekre, de ő azt a parancsot kapta, hogy csak Nobile-t viheti magával, hiába voltak a túlélők közül többen is sokkal rosszabb állapotban. Nobile haza is került, otthon viszont megdöbbentő érdektelenségbe és bénázásba ütközött, a jégen maradottaknak küldött táviratait rendszeresen cenzúrázták, majd aláírattak vele egy nyilatkozatot, ami azt sejtette, hogy gyávaságból hagyta ott elsőként a bajba jutottakat.

A könyvből kiderül, hogy végül az orosz Krasin jégtörő mentette meg a többieket. František Běhounek hazatért, és cseh Öveges Professzorként tudományos ismeretterjesztő művek tucatjait produkálta az ifjúság okulására, egészen 1973 január elsejei haláláig.
Képek: CVUT, WikiPedia

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (6)

1

Ali, 2007. április 1. vasárnap, 13:22 (#)

Itt elakadtam: "az Északi Sarkról hozott kőzetmintákat". Tudtommal ehhez a mutatványhoz nagyon mélyre kellene ott menni a nagyon hideg vízbe, aminek nagyon kemény és vastag a teteje...

Magáról a mentőexpedícióról egy gyermekkorban olvasott könyvből tudtam, most végre nem csak homályos emlékek alapján keresgethetek, hanem név is van. Köszi!

2

Penálen, 2007. április 1. vasárnap, 15:03 (#)

stsmork,
előre elnézést, ha egy korábban már kitárgyalt dologról van szó.

Szal: úgy látom, hogy előszeretettel foglalkozol cseh témájú dolgokkal. Van ennek vmi oka?

Amúgy amiket találsz azok nagyon jók, úgyhogy köszi értük, és én már várom is a következőt!

3

Author Profile Page stsmork, 2007. április 1. vasárnap, 15:31 (#)

Nincs. Milyen okra gondolsz, túl azon, hogy érdekel a téma? :-) Nem éltem soha Csehországban, nincsenek cseh őseim (hacsak a szlovák üknagyanyámat nem számítom, de ő Békés megyében élt egy szlovák kisvárosban), se rokonaim, és barátaim is csak egy pár darab. Ja, és lakik egy cseh nyelvtanár a házunkban. Ez minden.

4

Ali, 2007. április 1. vasárnap, 17:02 (#)

Szerintem egyszerűen csak arról van szó, hogy Stsmork titkon vonzódik az olyan nyelvekhez, ahol három betűnként legalább két ékezet az átlag. :) Egy igazi ütős vietnami szöveg még úgy is hiányzik a Kispad címtárából. :D

5

Dr. Minorka, 2007. április 1. vasárnap, 17:24 (#)

"árom betűnként legalább két ékezet az átlag."
vlk, zhltnout , smrt ?:)

6

Penálen, 2007. április 1. vasárnap, 20:51 (#)

stsmork,
nem gondoltam semmi konkrét okra, csak feltűnt, hogy ez köbö a 4-5. cseh témájú cikked, szlovákra, lengyelre, ukránra, sógorra, stb. meg nem nagyon emléxem. Tleg semmi más.


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork