Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53848 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Goya kísértetei

ervin cikke a Művház rovatból, 2007. május 12. szombat, 17:17 | 5 hozzászólás

Kezdjünk rögtön helyreigazítással. A film nem kifejezetten Goya kísérteteiről szól, Goyáról pedig még kevésbé. Mármint szerintem. A mozi helyes - bár kevésbé frappáns és politikailag korrekt - címe ez lehetne: "Ne feledjük, hova vezet az, amikor az egyháznak világi hatalma van".

Számos okunk volt arra, hogy beüljünk erre a filmre, és ezek közül a cím volt az egyik. Amióta olvastam az életéről, meg láttam néhány festményét, azóta érdekel minden, amit Goyáról tudni lehet. Ehhez képest meglepett, hogy Goya címszereplőként is csak mellékszereplő; de ettől még tetszett a film.

Goya kísértetei

Milos Forman neve végül is garancia, és a színészek is meggyőzőek voltak. És nemcsak azért, mert jól játszottak. A festőt alakító, svéd Stellan Skarsgard talán csak egy jelenetben nézett ki spanyol helyett skandinávnak, amúgy még emlékeztetett is Goya önarcképeire. Javier Bardemé volt a leghálásabb (kettős) szerep, lubickolt benne. S ha már Goyáról van szó, említsük meg, hogy Bardem eredetileg festőnek készült, illetve azt is, hogy négy Goya-díj birtokosa - ez az Oscar spanyol megfelelőjének elnevezése. Nathalie Portmant kopaszon már láttuk, ennyire elcsúfítva még nem.

A film központi témája az inkvizíció. Újat nem mond ahhoz képest, amit amúgy is tudni lehet erről a témáról, a spanyol klérus ismert elszántsággal űzte ezt a műfajt, de minden hatásvadászat nélkül is rémisztő, ahogy a film bemutatja ennek az eszement "isteni igazságszolgáltatásnak" a működését.

Szívem szerint itt most egy hosszú és szenvedélyes bekezdés következne a szervezett vallás és annak intézményei témakörében, de megmagyaráztam magamnak, hogy ez mégis inkább egy filmről szóló beszámoló. Úgyhogy azzal zárok, hogy ajánlom figyelmetekbe a mozit, de ne Goya-portrét várjatok tőle. Akit az érdekel, annak inkább egy zseniális könyvet ajánlok, azt, amelyre feljebb futólag már hivatkoztam: Lion Feuchtwanger "Goya" című művét.

A cikk írása közben tudtam meg, hogy Feuchtwanger könyvéből is készült film, méghozzá elég régen és szocialista összefogásban. A mi Sütő Irénünk is látható benne. Akinek esetleg megvan ez a film, mi több, hajlandó lenne kölcsönadni, legyen oly jó, és írjon nekem az üzenő füzetbe.

Értékelés (0-7): 5.
(Kép: imdb)

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (5)

1

attacs, 2007. május 12. szombat, 18:18 (#)

Nekünk is tetszett a film, csütörtökön este ültünk be a Puskinba véletlenszerűen mintegy, egy rövid Burger Kinges tényleg van e free-Fi tesztelés eredményeképp.
Számomra legemlékezetesebb a "viszontkínzásos" jelenet a szalonban, ami játék- és tárgyaláselméletileg is nagyon gondolatébresztő mivel a papának nem nagyon maradt más lehetősége, és a leglogikusabbat cselekedte.
Az zavart, hogy sok-sok Amadeus utalás volt benne, ami ösztönzött az összehasonlításra ámde ebből nem a Goya film jött ki jobban.

2

xab, 2007. május 12. szombat, 18:41 (#)

A film tényleg nem rossz, leszámítva néhány dramaturgiai bukfencet, illetve történelmi nonszenszt. Az azért tetszett, hogy nem puszta és lapos antiklerikális közhelyeket puffogtatott, hanem kiderült, hogy az egyháziak nélkül sem fenékig tejfel az élet. A végére meg kifejezetten k-európai feelinge lett a dolognak attól, hogy az üldözött üldözők esmét üldözővé lettek. Úgy látszik ez univerzális, csak van, ahol már párszáz évvel ezelőtt játszották le a dolgot.

3

Van der Graaf, 2008. január 1. kedd, 03:11 (#)

Az egyházi dogmák ma is érvényben vannak, az inkviziciót nem törölték el,csak átnevezték hitbéli kongregációnak, melynek feje, a mostani ss-legény pápa, Ratzinger volt.
A mai egyház, akárhogy nézzük, a népírtásban bűnős középkori egyház jogutoda. Mivel az emberség ellen elkövetett büntettek soha nem avulnak el, nem látom a jogi okát annak, hogy miért nincs az egyház felszámolva, intézményei lerombolva, sóval felszorva,hogy a 2000 éves anyagi haszonszerzésből történő hazudozás és népírtás után csak rossz emlékük maradjon meg.
Ehelyett kétségbeesett harc folyik ma is az állami hatalomba való visszakerülésük érdekéb.
Sokan ezt a filmet antiklerikális propagandafilmnek minősítették különböző fórumokon. Sőt,van aki Milos Formant hírbe hozta, hogy bármi köze lenne az állítolagos világméretű zsidó szabadkömüves összeesküvéshez.
Én viszont egy teljesen más összeesküvést látok, melynek szálait az egyház, és az éledező nemzeti-szocialisták szövögetnek.

4

sic, 2008. január 1. kedd, 21:40 (#)

#3 Fo hogy osszeeskuvés az legyen ;)
Màsképp hogy néznénk ki, mi itt hulyén, felelosen sajàt magunkért, se egyhàz, se zsido, se arab, se szabadkomuves akinek a szervezett vétke volna az életunk, multunk, jovonk.

5

Author Profile Page ervin, 2008. január 2. szerda, 00:22 (#)

sic, most imádlak. :)


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork