Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53843 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Az élet logikája

stsmork cikke a Művház rovatból, 2008. augusztus 11. hétfő, 08:59 | 13 hozzászólás

tim_harford_20080811.jpgTim Harford új könyvében nem kevesebbet állít, minthogy mi, emberek, minden helyzetben racionálisan viselkedünk. Mindennapi tapasztalataink szöges ellentétben állnak ezzel az állításal, a könyv ezért sorra vesz néhány helyzetet, amelyekről elsőre nem is gondolnánk, hogy racionálisan gondolkodó emberek idézték elő, és megmutatja, hogy ezekre a jelenségekre logikus magyarázat is adható.

Ehhez persze előbb el kell dönteni, hogy mit értünk racionális viselkedés alatt. A szerző definíciója szerint mindössze annyit, hogy a racionálisan viselkedő egyén, ha döntési helyzetbe kerül, először mérlegeli a választási lehetőségeket, felméri, hogy azok milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak, majd amellett dönt, amelyik a legnagyobb haszonnal kecsegtet. Ha ez a racionalitás, akkor a patkányok is tudnak logikusan gondolkodni.

Ezt egy rafinált laboratóriumi kísérlettel igazolni is lehet. Szomjas patkányokat zárjunk egy olyan ketrecbe, amelyben két darab pedál van: az egyikkel kellemes ízesítésű vizet tudnak pedálozni maguknak, a másikkal rossz ízűt. (A kísérlet root beert - fogalam sincs, mi a magyyar neve - és tonicot használt.) A patkányok minden körben ugyanannyiszor nyomhatják meg valamelyik pedált, és ha elhasználták a rendelkezésükre álló kvótát, a csapok elzáródnak, és többet nem jön belőlük se édes víz, se keserű.

Az egész mesterkedésnek az a célja, hogy a „Giffen-termék" létezését bizonyítsa. Ezek olyan dolgok, amelyeknek iránt paradox módon megnő a kereslet, ha az árukat emelik. A logikus érvelés így hangzik: tegyük fel, hogy van két hasonló termékünk, amelyek ugyanazt az alapvető célt szolgálják - például oltják a szomjat - és vannak fix költségvetésű vásárlóink, akik mindkét termékből vásárolnak. Ha most a két termék közül az olcsóbbnak felemeljük az árát (ügyelve arra, hogy a drágább termék továbbra is drágább maradjon), a vásárlók pénztárcája viszont közben nem lesz kövérebb, akkor azok kénytelenek lesznek a drágább termékből kevesebbet fogyasztani, ha továbbra is jól akarnak lakni, és szükségleteiket a - továbbra is - olcsóbb termék vásárlásával fedezni. Így az a különös helyzet áll elő, hogy a megdrágított dolog iránti kereslet növekszik.

No de visszatérve a patkányokhoz, az édes folyadék jelenti a luxusterméket, a keserű a normál verziót, az engedélyezett pedálnyomás-szám a költségvetést, az pedig, hogy egy-egy pedálozásra mennyi folyadék csorog ki gépből, az árat. A kísérletben „árat emelni" tehát úgy lehet, hogy csökkentjük az egy-egy pedálnyomás után kiadott folyadék mennyiségét. Csodák csodájára a patkányok hamar kitalálják, hogy miről van szó, és áremelés után elkezdenek többet inni a keserű ízű vízből, még akkor is, ha az édeset jobban szeretik, mert szomjazni még kevésbé szeretnek. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a való élet ennél a kísérletnél azért kicsit bonyolultabb. A Giffen-termék egyik klasszikus példája a krumpli árának alakulása az ír krumplivész idején, a wikipédia cikke szerint azonban a jelenséget meg lehet magyarázni egyszerűen a kereslet-kínálat alakulásának segítségével is.)

A könyv többi példája is olyan jelenségeket elemez, amelyekre első ránézésre nincs logikus magyarázat. Miért olyan sok a nagyvárosokban a facér nő? Miért tömörülnek gettókba az egymás mellett lakó, de eltérő bőrszínű emberek, akkor is, ha nem is utálják egymást? Miért nem állítják meg az AIDS terjedését a mexikói prostituáltak között ingyen szétosztogatott gumióvszerek? Miért kapnak az amerikai nagyvállalatok igazgatói mesésen magas fizetést? Miért jött divatba az amerikai tinédzserek körében az orális szex? Minderre van racionális magyarázat.

Ritka az olyan második könyves szerző, aki első könyvének sikere után is tudja tartani a színvonalat. Tim Harfordnak ez sikerült, ha ezek után ír még újabb könyvet, azt gondolkodás nélkül meg fogom venni. Első könyve magyarul is megjelent, valószínűleg hamarosan lefordítják majd ezt is.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (13)

1

Tewe, 2008. augusztus 11. hétfő, 09:40 (#)

most végeztem az első könyvével a te ajánlásodra, és nem csalódtam. köszi.
várom ezt is magyarul.

2

Charlie Brown, 2008. augusztus 11. hétfő, 10:18 (#)

Érdekesnek tűnik, kösz az ajánlást.

"Miért tömörülnek gettókba az egymás mellett lakó, de eltérő bőrszínű emberek, akkor is, ha nem is utálják egymást?"
Ebben viszont semmi furcsát nem látok. Őségi igazság: "Similis simili gaudet."
Hacsak valaki nem direkt, "csakazértis" politikailag korrekt, akkor természetes, hogy a hozzá leginkább hasonlók társaságát keresi, és azonos szituációban a "saját fajtája" lesz a kedvezményezett a tőle különbözőkkel szemben. Ha a külső különbségre még a tetejébe kulturális eltérések is rakódnak, akkor meg pláne.
Ez szerintem nem logika kérdése, ez a hasonulási hajlam élővilágszerte genetikailag kódolva van.

3

tallian.miklos, 2008. augusztus 11. hétfő, 11:34 (#)

Bryan Douglas Caplan viszont amellett érvel (The Myth of the Rational Voter), hogy nagy léptékű döntéseknél a választók szisztematikusan torz, irracionális policy-k mellé állnak...

4

Benny Lava, 2008. augusztus 11. hétfő, 12:16 (#)

És az említett pár példa után általánosítania is sikerül elméletét, vagy megmarad ezen pár példánál?

5

Author Profile Page stsmork, 2008. augusztus 11. hétfő, 12:47 (#)

#4: Az utolsó fejezetben a szerző igyekszik általánosítani, de szerintem igencsak gyenge lábakon áll az okfejtése.

Meg kell még jegyezni, hogy ezek nem az ő saját kutatási eredményei, az ő érdeme az, hogy a mások által elért eredményeket közérthetően, jó stílusban és olvasmányosan dokumentálta. Nagy dolog ez, kevesen képesek az ilyesmire.

6

Benny Lava, 2008. augusztus 11. hétfő, 13:03 (#)

Aha. Thx.

7

nyelv-ész, 2008. augusztus 11. hétfő, 15:41 (#)

A #3 kapcsán:

Nem akarok politikai csatározásba kezdeni, ezért csupán a jelenség szociológiai vonzatát firtatnám. Vajon az alábbi linken olvasható kis mesében szereplő nyulak döntésére milyen racionális magyarázat van?

http://nyelvesz.blog.hu/2007/12/28/baloldali_ertekek

Kérem, hogy a mindenféle oldali trollok ezúttal tekintsenek el a téma magasröptű politológiai elemzésétől.

Köszi.

8

tallian.miklos, 2008. augusztus 11. hétfő, 16:58 (#)

(Nyelv-ész, nem egészen erre gondoltam.)

9

spityu zu, 2008. augusztus 11. hétfő, 18:15 (#)

Ha lenne egy hasonlo tortenet, hogy a jobboldali ertekeket preferalo nyulak fejeben mi jatszodik le, akkor eggyel konnyebb lenne racionalis magyarazatot talalni. Talan nem teljesen valosagtol elrugaszkodott az feltetelezni, hogy ugyanolyan sema szerint dontenek, amde -1-el beszorozva. Es ekkor meg is van a megoldas: a nyulak racionalisan dontenek, mert arra szavaznak, akit kedvelnek. :)
Nem ertek hozza, de van egy olyan sejtesem, hogy a csalodott nyulak jelentos mennyisegben nem szavaznak a masik oldalra, es ha mar maguknak sem tudjak megmagyarazni, hogy mi veszi ra oket, hogy ne valtsanak, akkor az otthon maradasukkal buntetnek.

10

spityu zu, 2008. augusztus 11. hétfő, 18:35 (#)

Kicsit elkapkodtam ezt kommentet. Nem a tartalmaval van bajom, hanem azzal, hogy egyaltalan hozzaszoltam. Tekintsuk semmisnek.

11

nyelv-ész, 2008. augusztus 11. hétfő, 20:34 (#)

#9, pontosan, érzelmi alapon szavaznak, nem pedig racionális érvek alapján. Ennyi.

12

Author Profile Page PAStheLoD, 2008. augusztus 11. hétfő, 22:14 (#)

Az érzelmi hatások mérlegelése is racionális dolog. A és B lehetőségek közül, ha az egyikhez pozitív a másikhoz negatív érzelmek társulnak, ezen kívül viszont tökéletesen azonosak, akkor nyílván a pozitív érzelmekkel társítottat választjuk, teljesen racionálisan.

Persze ha valaki épp agymosáson esett át és számára mondjuk a fejjel a falnak menni megoldás jó érzéseket kelt, az már más dolog.

És ugyan ez igaz a többi "paraméterre", ami alapján döntünk, csak ott nem ilyen egyértelmű (egyértelmű egyátalán? :o), hogy téves az egyén "axiómarendszere". Ráadásul az társadlomnak elég kicsi, mondhatni elhanyagolható része látja át és érti, hogy melyik tervezett intézkedésnek milyen hatása is lesz pontosan.

De hogy ne csak félrebeszéljek, köszönöm a könyv ajánlót, most legalább érzem, hogy lesz akaraterőm elmenni a könyvesboltba és otthagyni egy kisebb afrikai állam éves GDP-jét :)

13

Author Profile Page stsmork, 2008. augusztus 30. szombat, 21:05 (#)

Kijött a könyv magyarul is:
http://bookline.hu/control/producthome?id=73029&type=22


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork