Magyarország története képekben

stsmork cikke a Művház rovatból, 2008. december 29. hétfő, 07:20 | 1 hozzászólás

Olyan sok szépet és jót olvastam már erről a könyvről, hogy amikor végre a kezembe vettem és belelapoztam, enyhe csalódás volt az első reakcióm. Arra számítottam, hogy a fényképek legalább olyan érdekesek és színvonalasak lesznek benne, mint a huszadik század történetét feldolgozó „Century" című albumban, amelynek kicsinyített kiadása évek óta ott áll a könyvespolcunkon, és még ma is rendszeresen szoktam böngészni.

Ez távolról sem jelenti azt, hogy Gyurgyák János könyve gyenge lenne, inkább csak annyit, hogy a Century nagyon magasra tette a lécet. (Egy Magyarország történetét feldolgozó munka egyébként a téma természetéből adódóan sokkal kisebb képanyagból válogathat, mint egy világtörténelmi eseményeket bemutató könyv.)

Megtévesztő a cím, aki ugyanis nem ismeri részletesen Magyarország történetét, az ebből a könyvtől sem lesz okosabb. A sógorom, aki ugyan magyar anyanyelvű, de Jugoszláviában nőtt fel, az egyik képaláírást olvasva meg is kérdezte tőlem, hogy mi az a direktórium, és miért akasztották fel a tagjait? Emlékszem, hogy engem is nagyon zavart, mikor Írország történetéről szóló könyveket olvastam olyan ír szerzőktől, akik láthatólag úgy gondolták, hogy a fontosabb történelmi eseményeket már amúgy is ismerem, ezekre tehát felesleges kitérniük. Több könyv elolvasása után arra a következtetésre jutottam, hogy az ír történelemről igazából csak angol szerzők tudnak olvasható könyveket írni.

Magyarország történelmével szerencsére nincs ilyen hendikeppem, így magyarázó lábjegyzetek tömege nélkül is élvezni tudom a könyvet. Mert felettébb érdekes és élvezetes olvlasmány ez, hosszú órákra el lehet merülni benne, ha az ember kellően ismeri a hátteret. Az is csak közelebbi vizsgálódás után derül ki, hogy mennyire aprólékosan és átgondoltan szerkesztett munkát tartunk a kezünkben. A képek zöme fénykép, időnként felbukkan egy-egy korabeli térkép is, amelyek témájuk, rajzolatuk és mai szemmel nézve mulatságos feliratozásuk okán is beható böngészést érdemelnek. Itt van például a Magyar Királyi II számú Csendőr Kerületi Parancsnokság területi térképe (I. kötet, 284. oldal), szélén az illetékes előfogadi díjak táblázatával, amely felett akkurátus szöveg adja tudtunkra, hogy az előfogati díjak kiszámításánál az 0.1 és 0.2 kilométer elesik; a 0.3, 4, 5,6 és 0.7 kilométer félnek, a 0.8 és 0.9 kilométer pedig egésznek számíttatik.

Nem esik a szerző az iskolai történelemkönyvek gyakori hibájába, amelyek történelmen a politikatörténetet értik, az összes többi témát meg bezsúfolják korszakonként egy-egy leckébe. Csak az első kötet vagy száz témát dolgoz fel, ezek mintegy fele az adott kor mindennapjaival foglalkozik, nem pedig a korszak meghatározó politikai eseményeivel. Minden oldal láblécében szerepel az adott téma címe, a tájékozódást segítve, de nincsenek külön fejezetcímek, ezért aki csak úgy futólag lapozgatja a könyvet, úgy érzi, hogy egyetlen nagy fejezet az egész. Ez így helyes, hiszen a történelmet is így éli meg az, aki benne él; a korszakok határait utólag jelölik ki maguknak a történészek.

Sajnos a képaláírások nincsenek mindenhol egészen rendben (épp most találtam egy felcserélt szöveget az első kötet 408.-ik oldalán), de ettől eltekintve komoly, igényes munka ez, érdemes arra, hogy legyen otthon egy példány belőle, még akkor is, ha igen mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk érte.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Hozzászólások

Eddigi hozzászólások (1)