The taking of Pelham one two three
ervin cikke a Művház rovatból, 2009. szeptember 11. péntek, 19:06 | 15 hozzászólás
A minap a remake-ről volt szó, most az eredeti film következik. M1K1 olvasónk kommentjén nekibuzdulva néztem meg a Walter Matthau-féle változatot, 1974-ből.
Alapvetően eltérő véleményem van róla, mint a kedves hozzászólónak. Filmnek szerintem ez is legfeljebb jó közepes, tisztes munka, igaz, legalább nem rossz. Teljesen más hangvétele van, mint a remake-nek, a sztori is eléggé más ahhoz, hogy meg lehessen nézni anélkül, hogy mindent tudnánk előre. Illetve ebben fontos szerepet játszik a humor, ami a modern verzióból vagy kimaradt, vagy csak nem tűnt fel, hogy benne van, ami persze végeredményben ugyanaz.
Hanem amiért érdemes volt összevetni a két verziót: érdekes dolog látni, hogy mennyit változott a világ 35 év alatt.
És itt most nem az olyan egyértelmű dolgokra gondolok, hogy a régi változatban nyilván nem szerepelhetett még wi-fivel a netre kapcsolódó laptop, meg hogy a dollár egy kicsit többet ért, mint most. Hanem arra, hogy például akkor még simán le lehetett niggerezni a négereket, meg majmoknak nevezni a japánokat; utóbbit maga a főszereplő követi el, és bár poénnal jönnek ki belőle, ő maga a szerepe szerint nem poénnak szánja, amikor mondja. A modern verzióhoz képest meglepően sok a káromkodás is a régiben - de ezzel szerintem sokkal inkább megközelítik a természetes beszéd hatását, mint a finomkodó maiak.
A régi szereposztásban sehol egy néger vezető karakter, ezt mára ugye aktualizálták. A jelek szerint a túsztárgyaló szakma se létezett még akkoriban, hanem a szereplők barkácsjelleggel próbálják megoldani a hirtelen rájuk zuhant, speciális feladatot. Bboldogabb idők? Ja és a rablók, meg az egymással beszélő ellenfelek is következetesen "Mister"-nek meg "Sir"-nek szólítják egymást, ami szintén ébreszt némi nosztalgiát a letűnt idők finomságai iránt.
A végig jellemző vicceskedés valószínűleg nem kortünet, hanem Walter Matthau imázsa miatt van a filmben. Szerintem nem nagyon illett bele, kivéve a befejező pillanatot, amit nagyon eltaláltak, de azt meg nem lövöm le.
Szóval ez se volt egy nagy durranás, de talán azért gondolom így, mert rájöttem, hogy kicsit a filmekkel is úgy vagyok, mint egy másik fiatal művészeti ággal, a fotózással: nagyon könnyen elavultnak tudom érezni a régi alkotásokat. Ültem és néztem ezt a több mint 30 éves filmet, és bár konkrétan jobbnak tartottam, mint a modern verziót, mégis azt gondoltam, hogy általában viszont mégiscsak sokkal jobban tudunk filmet csinálni ma, mint akkoriban.
Értékelés (0-7): 4.
Megosztások Facebookon
Hozzászólások
Eddigi hozzászólások (15)
, 2009. szeptember 12. szombat, 10:17 (#)
és mégis max pontszámot adtál neki :)
, 2009. szeptember 12. szombat, 10:36 (#)
ehehe, köszi, javítottam gyorsan. :)
, 2009. szeptember 12. szombat, 10:56 (#)
erről akkor lekéstem, uraim, de köszi az intézkedést. :D
, 2009. szeptember 12. szombat, 12:52 (#)
Ööö, honnan tudta eszpee, mennyi az ervin által adott valós poncám? :D
, 2009. szeptember 12. szombat, 12:57 (#)
Ja, még vmi: a filmben - az újban legalábbis - "Pelham one-twenty three" hangzik el.
Magamtól én is one-two-threet mondtam, ezért jegyeztem meg.
, 2009. szeptember 12. szombat, 13:09 (#)
Benny Lava, na, ez akkor egy érdekes feladvány lehet. :)
, 2009. szeptember 12. szombat, 15:10 (#)
Ervin:
"általában viszont sokkal jobban tudunk filmet csinálni ma, mint akkoriban"
Ezt kifejtened bovebben.
, 2009. szeptember 14. hétfő, 15:15 (#)
spityu (7), talán egy beszélgetésben, interaktívan jobban éreztetni tudnám, hogy mire gondolok, de attól tartok, itt elmagyarázni nem annyira fog menni. de megpróbálom.
ezért is hoztam fel a fotós párhuzamot: ott is nagyon sok régi felvétel van, ami remek, mégis összességében úgy érzem, hogy a mai fotók jobbak. nemcsak mások, hanem egyértelműen jobbak. láthatóan szubjektív dologról van szó tehát, amit a fotónál úgy magyarázok, hogy új művészet, tehát még mindig a tanulás időszakában tart az ember (ellentétben mondjuk a festészettel, amit sokkal régebben csinál, és lám, az én szememben nem is múlják felül a mai alkotók a régieket, sőt!). talán ugyanezt érzem a filmnél is: az is viszonylag új műfaj, és nekem úgy tűnik, hogy összességében előre haladunk benne, azzal együtt, hogy egyes filmek lehetnek jók vagy rosszak a koruktól függetlenül.
elnézést, ha az ígéretemnek megfelelően tényleg nem sikerült értelmesen lemagyaráznom az álláspontomat. :)
, 2009. szeptember 15. kedd, 00:33 (#)
Eloallitasi oldalrol a nyersanyagok, a kamerak, a trukkok javultak. Fogyasztasi oldalrol a mozivasznak nottek, a hang x.y pontos lett, illetve a otthon is egyre jobb minosegben lehet megnezni szinte barmit, amit valaha kiadtak. Ez nyilvanvalo technikai fejlodes.
Viszont nehezen, na jo, egyaltalan nem tudom elkepzelni, hogy - csak talalomra - a Nagy abrand, az Orszaguton, a Gonosz erintese, a Nagyitas vagy a Barry Lyndon "jobb" lehetne, ha az eredeti gyartasi evhez kepest kesobb forgattak volna le.
A filmnek arrol a reszerol, ami egy jo szindarabhoz is szukseges (forgatokonyv, szineszi alakitas), nem lehet azt mondani, hogy fiatal muveszet, meg alakuloban van. Masik resze, a latvany (kepkivagas, snitt hossz, vagas stb.) nagyban fugg a tematol. Most is lehet "jo" filmet csinalni a nagypapa mozijanak latvanyaval, illetve amikor egy rendezot nem csak tortenetmeseles vezetett, hanem a kepi megjelenitesrol is gondolt valamit, akkor eleg volt neki egy 1958-ban elerheto kamera.
http://www.youtube.com/watch?v=Yg8MqjoFvy4
, 2009. szeptember 15. kedd, 00:48 (#)
"a film(...) is viszonylag új műfaj, és nekem úgy tűnik, hogy összességében előre haladunk benne"
Az elore haladashoz kell egy cel. Mi lenne az?
, 2009. szeptember 16. szerda, 10:58 (#)
(10), ha cél nem is kell, mindenesetre azt elvileg tényleg tudni kéne, hogy merre van az előre, ez jogos. úgyhogy pontatlanul fogalmaztam, mert azt akartam mondani, hogy összességében jobbak lettek a filmek, ezt értettem az "előrehaladás" alatt.
, 2009. szeptember 16. szerda, 17:37 (#)
(11)
OK. De azt meg mindig nem irtad meg, hogy miben lettek jobbak a filmek. Csak egy-sort, pliz. ;)
, 2009. szeptember 16. szerda, 17:58 (#)
(Marmint: egy-ket sorban, mondatban.)
, 2009. szeptember 17. csütörtök, 16:27 (#)
spityu, jobb nézni őket. :)
különben olyasmit kérsz, mintha azt mondanád, írjam meg, hogy szerintem miért finomabb a fagyi A cukrászdáabn, mint B cukrászdában.
Hát... mert... finomabb.
, 2009. szeptember 17. csütörtök, 17:32 (#)
Pedig nem is akkora keres :).
"A tiramisu kifejezetten halvány, pedig az lassan-lassan már idehaza is kezd ciki lenni. A piskótát mintha vízbe áztatták volna. A sajttorta kettőnk közül csak nekem ízlik. A két kávé sem az igazi: a latte túl gyenge, szinte eltűnik benne a kávéíz, a macchiato pedig sajnos égett egy kicsit."
Avagy:
"A galuska állaga pont rendben van, nem kőkemény, de nem is szétfőtt; a húsdarabok érintésre omlanak, paprika pont elég, zaft ahogy kell..."
Jo, tudom, egyik sem fagylalt, es nem is arrol szolnak ezek az irasok, hogy az ido mulasaval mostanra jobbak lettek az etelek ;).
Na de nem trolloskodok tovabb, es tovabbi jobbulast a filmeknek.
Menü
-
Listák
» Filmek
» Könyvek
» Éttermek - térképpel!
» Receptek
» Mobil videók -
Feedek
A Kispad-feednek most
olvasója van. Szeretnél közéjük tartozni? Ezen az oldalon mindent elmagyarázunk.
Impresszum
Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork