Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53876 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Pasztafári

eszpee cikke a Netszüret rovatból, 2005. augusztus 19. péntek, 21:54 | 25 hozzászólás

20050819_pastafari.jpgNem tudsz dönteni az újra fellángoló teremtés-evolúció vitában? Hát persze, hisz mindkettő butaság, aki már megvilágosodott, tudja, hogy a világot a Repülő SpagettiSzörny teremtette. Nem hiszed? Bizonyítsd be!

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (25)

1

ses, 2005. augusztus 19. péntek, 22:28 (#)

Ha már a paródiánál tartunk, az Onion is lőtt egy nagyot - "Evangelical Scientists Refute gravity with New 'Intelligent Falling' Theory" ( http://href.hu/x/grz ).

A legnagyobb paródia viszont az, hogy Kansasban a végén tényleg bevezetik a cuccost. :(

2

mr m, 2005. augusztus 20. szombat, 16:00 (#)

vajon azzal, hogy egyre több üres hülyeséggel tömik a diákok fejét életre akarnak nevelni?

3

Zs., 2005. augusztus 22. hétfő, 09:38 (#)

#2: Igen, életre. Hogy milyenre, az más *tészta*... :-)

4

Ali, 2005. augusztus 22. hétfő, 10:23 (#)

Eh, már sokadszorra olvasom "parasztafári"-nak a címet. :)

5

eszpee, 2005. augusztus 22. hétfő, 10:27 (#)

Semmi gond, alapíts új vallást! Tiszteljétek a Szent Kapát! :)

6

Ali, 2005. augusztus 22. hétfő, 10:31 (#)

Új vallás, valami para alapon, hmm? De mitől para a szt? Erre még nem jöttem rá. :) A parafát már értem, az az a tudománytalan jelenség, amely dugó alakban üvegek nyakában szokott rendszeresen megjelenni. :)

7

Kenny, 2005. augusztus 22. hétfő, 10:49 (#)

Az, hogy a kreacionizmust tanítják, önmagában nem tűnik problémának. Mi is tanulunk Odüsszeusz kalandjairól, csak éppen nem történelem órán, mint megtörtént eseményekről, hanem irodalom órán, mint irodalmi alkotásról. Azt viszont nem értem, hogyan lehet egymás alternatívájaként emlegetni az evolúciót és a kreacionizmust. Az evolúció tudományos elmélet, a kreacionizmus nem, így az összehasonlításuk is értelmetlen. Nehéz elhinni hogy Kansasban keresztül lehetne ilyesmit verni. Ott nincsen szakmai felügyelet az oktatáson?

8

Ali, 2005. augusztus 22. hétfő, 11:28 (#)

Te se hallgattad Dr.T.T. előadásait. :) Nálunk is van egyetemi tanár (nagydoktor), aki meggyőződésesen vallja, hogy a tudomány is csak egyfajta hit, hit és hit között pedig nem lehet sorrendet felállítani. A fent említett egyébként szintén kreacionista, ennek a körnek komoly nemzetközi konferenciái vannak és legalább olyan jól védik magukat az ellenérvek, ellenvélemények és logikai hibák kritikáival szemben, mint Pocakos. :)

9

Boca, 2005. augusztus 22. hétfő, 13:12 (#)

Kenny, vigyazni kell ezekkel a 'tudomanyos' jelzokkel, mert csak annak erositi a meggyozodeset, aki eleve a tudomanyos vilagkepben hisz. Sajna tenyleg az van, hogy filozofiai szinten a tudomany is csak egy hit. A fizika axiomai vagy az Osrobbanas ugyanolyan alapok a tudomanyban, mint hogy Isten letezik a vallasban, hogy ilyen leegyszerusitve fogalmazzak. Milyen objektiv dolgot tudnal emliteni, amibol az osszes tudomanyos magyarazat levezetheto es mind a 6 mrd ember elfogadja?
Egy nyilt tarsadalomban a hitek evolucioja zajlik. Doljunk hatra es elvezzuk!

10

ses, 2005. augusztus 22. hétfő, 13:22 (#)

A Scientific American megpróbálta összefoglalni az egyszerűbb érveket, mármint a tudomány oldaláról: http://www.swarthmore.edu/NatSci/cpurrin1/textbookdisclaimers/wackononsense.pdf

11

Kenny, 2005. augusztus 22. hétfő, 14:02 (#)

Boca, egy nettó kijelentés önmagában nem tudomány, a kijelentés alapjául szolgáló eredményhez való eljutás során használt következtetés(ek) módszere és eszközei teszik tudománnyá. Ez pedig elég jól definiált. A kreacionizmus nagyrészt nem felel meg ennek, illetve az a része ami meg akar felelni, az természetesen cáfolható tudományos módszerekkel.

Sztem a fizikának mint tudományágnak kevés rögzített axiómája van, ez inkább konkrét fizikai elméleti modellekre jellemző. Az Ősrobbanás is csak egy elméleti modell, és mint ilyen egyáltalán nem olyan alap mint Isten, de még csak nem is axióma.

Abban igazad van, hogy a tudomány alapjaiban is vannak olyan dolgok, amik hitkérdések. Ilyen feltételezés pl. hogy a világ működése részleteiben megismerhető. Az ilyen kérdések viszont nem képezik tudományos vizsgálat tárgyát, ezek valóban axióma-szerűségek. A tudományos módszerek viszont nem hit kérdései, egy elmélet vagy alkalmazza ezeket, és akkor tudomány, vagy nem, és akkor nem az. Sztem ez ilyen egyszerű. A kreacionizmus hívei alapvető hibát követnek el akkor, amikor a tudomány eszközeivel akarják bizonyítani igazukat, holott nyilvánvalóan kudarcra vannak ítélve ezen a terepen.

Olyan objektív dolgot természetesen nem tudok mondani, amiből minden elmélet levezethető, az viszont hogy 6mrd ember elfogadja-e (egyébként mit jelent az hogy elfogajda? A tudomány eredményeit mindenki használja, ez már elfogadás?) az nem is igazán számít, amíg a tudomány hasznos eme 6mrd ember számára, és így fenn is marad. Az ilyen objektív dolog számonkérése amúgy is messzire vezet, könnyen eljuthatunk a Mátrixig vagy a lepke-álom dilemmáig.

12

Boca, 2005. augusztus 22. hétfő, 14:17 (#)

Kenny, en egy evolucio hivo vagyok.
Tok igazad van, amit leirsz, nem is lenne gond az oktatassal, ha a donteshozok is hasonlokeppen kozelitenenek a kerdeshez. De nem ezt teszik, hanem atsiklanak sok minden felett. Igy aztan a vegere megiscsak az marad, hogy ha egy kozepesen epelmeju hivatalnokra van bizva, hogy eldontse, a teremtes-elmelet, vagy az evolucio oktatasa kapjon nagyobb prioritast, netan legyen oktatva, mint aktualisan elfogadott vilagnezet, akkor o kb ugyanannyira tudja alatamasztani a tudomanyos megkozelitest, mint a teremtoset, nagyjabol sehogy. Igy bejon a hit kerdese. Egy atlagembernek az evolucio ugyanolyan hitkerdes, mint a teremtes. Befogadhatatlan, konkret tapasztalatokkal nem alatamasztott elmelet, amirol 'okostojasok' beszelnek. Ezert van meg most is nagy tere a teremtes-elmeleteknek, mert ugy tunik, az evolucios elmelet meg mindig nem eleg meggyozo. Itt sajnos mar tenyleg nem eleg, hogy egy tudomanyos klub ezt evidencianak elfogadja, bizony el kell adni annak a 6mrd embernek.

13

Ali, 2005. augusztus 22. hétfő, 14:22 (#)

Úgy látom, mindjárt a "miért van válságban a tudomány", meg "az oktatás hanyatlása" témáknál leszünk...

14

Kenny, 2005. augusztus 22. hétfő, 14:41 (#)

Boca, az a működési mód, amit leírsz a döntéshozókról és hivatalnokokról súlyos "minőségbiztosítási" problémákat jelez. Ezzel az erővel egyszer csak elkezdhetnének ráolvasást vagy éppen démonűzést tanítani az orvosi egyetemeken, ezekben is sokan hisznek. Alinak igaza van, ez már az oktatás hanyatlása témakör. :)

Az viszont érdekes hogy ilyen elképesztő szakmai hiba más témakörökben nem nagyon fordul elő. Ebben mondjuk lehet hogy tévedek.

Ami az elmélet eladását illeti, ezzel ebben a formában nem értek egyet. A "tudományos kluboknak" nem konkrét elméleteket kell eladniuk, hanem magukat, olyan értelemben, hogy be kell bizonyítaniuk a 6mrd ember számára hogy megbízható tudományos elméleteket képesek gyártani. Ha ez megtörtént, onnatól felesleges konkrét elméletekbe belekötni. Ez egyébként elvileg minden szakmára igaz, a szakember nem áll le megvitatni a konkrét szakmai dolgokat az ügyfelével (ideális esetben), ha az nem ért hozzá. Sztem az egy érdekes kérdés hogy mi olyan különleges az evolúcióban, ami miatt ilyen sokan kötnek bele, miközben vallási szempontból más "eretnek" elméleteket nem bántanak.

15

Boca, 2005. augusztus 22. hétfő, 16:25 (#)

Sztm azzal, hogy az elvonalbeli tudomany es az atlagember ismeretei kozt egyre tagul a szakadek, egyre nehezebb helyzetben van a tudomanyos tarsadalom, hogy hiteles maradjon. Ez nem az o hibajuk, de teny. Elmeletben igazad van, eleg lenne csak a tudomany hitelesseget biztositani, utana a reszletkerdeseken ok nyugodtan elmolyolhatnak. Mivel ez nem tortenik meg, egyre nagyobb teret kap mindenfajta tudomanyellenes folyamat.

16

Kenny, 2005. augusztus 22. hétfő, 17:01 (#)

Boca, sztem igazad van a táguló szakadékkal kapcsolatban, ez azonban nem csak a tudományra igaz, hanem minden másra is. TDI motort sem akar(tud) már senki otthon bütykölni. Elvileg tehát az átlagember hozzászokhatna ehhez a tendenciához. Én egyébként nem látok kifejezetten tendenciát a tudományellenességben, nekem inkább - egyelőre - úgy tűnik, hogy bizonyos területek vívnak ki különös ellenszenvet.

Ali, a #13-ban említetted a tudomány válságát. Szted van válságban a tudomány vagy úgy általában terjednek ilyen nézetek?

17

Ali, 2005. augusztus 23. kedd, 10:45 (#)

Kenny,

megmondom neked, mint bakter a váltóvas mellől, hogy a legnagyobb gondot két pontban tudnám összefoglalni, de mindkettő kommunikációs hiba:

1) A tudományágak egymás közti információcseréje kínosan gyenge. Ha akad egy határterületi téma, sőt ha több egymástól "távol álló" tudomány közt hever a dolog, akkor legfeljebb a feketebárányok ugranak rá. Azok meg akkor is nehezen érvényesülnek, ha amúgy igazuk lenne. Manapság a leghíresebb ilyen "akcióhős" Mandelbrot. :) Minden tudományág alágának alágának pont-pont-pont megvan a maga nyelve és kinézik a "tájszólást" beszélőt. Egy nálunk ismert egyetemi példa szerint két -- mechanika tanszék által oktatott -- tantárgyban az erők indexeit különböző módon jelölték, az egyikben "tól-ig" sorrendben, a másikban fordítva. A hallgatók észrevételezték a dolgot, mint nyilvánvaló logikátlanságot, ami feleslegesen nehezíti a tanulást. A válasz: "Kollégák, ne menjenek ugyanaznap vizsgázni a két tárgyból." :(

2) A nagyközönség felé is igen gyenge a tudomány értékeinek közvetítése, pedig ezt az angolszász országokban jobban csinálják, mint nálunk, erről stsmork tudna mesélni. Valahogy nincs becsülete a tudománynak, holott az egész civilizációnk erre épül -- és ez baj. Érzésem szerint általában véve nem szeretik az emberek a tekintélyt "készen" elfogadni, a tudomány művelői meg, más irányú elfoglaltságuk miatt, ezt nem építik ki, nem bizonyítják be a nagyérdemű előtt, hogy megérdemlik, hanem elvárják. Hiába vagyunk állítólag büszkék a tudósainkra, de legfeljebb a tévében látott többségünk egyet-kettőt évek alatt... (Irodalmárt jóval többet látni, mint fizikust, holott ma már az irodalmár is számítógéppel dolgozik.)

18

Kenny, 2005. augusztus 23. kedd, 11:19 (#)

Ali, nekem ezek nem tűnnek annyira súlyos problémának.

Az első probléma az nem természetes folyamat eredménye, legalább részben? A Boca által említett szakadék ugyanis a különböző tudományágak között is növekszik.

A második problémával kapcsolatban szívesen olvasnék arról, hogy angolszász országok hogyan kezelik ezt. Valami link esetleg? Irodalmárt lehet hogy többször látunk a tévében mint természettudóst, a tévét magát viszont még többször. :) Márpedig voltaképpen a tévé is tudományos eredmény, és ezzel az eredménnyel nap mint nap szembesülünk. Az egész életünk tele van olyan eszközökkel, amiket a tudománynak köszönhetünk, azért ez már önmagában is pr értékkel bír, nem?

19

Ali, 2005. augusztus 23. kedd, 11:33 (#)

Két link a pre-sesblog időkből:

A Challenger-katasztrófa
(Könyvajánlat: Edward R. Tufte: Visual Explanations")
http://www.net.hu/interpen/grafoman/page.shtml?1997.3989

Richard Dawkins Biciklije
http://www.net.hu/interpen/grafoman/page.shtml?1998.4906

20

Ali, 2005. augusztus 23. kedd, 12:37 (#)

Azért van, amikor kézzel fogható problémákkal foglalkoznak a fizikusok:
http://index.hu/tech/tudomany/spag7629/
:D

21

eszpee, 2005. augusztus 23. kedd, 12:44 (#)

"Egy alkalommal a fizikai Nobel-díjas Richard Feynman barátjával, Danny Hillissel közösen főzött tésztát."

Milyen jó, hogy nem olaszok voltak, egy problémával kevesebb lett volna. ;)

22

Gr0, 2005. augusztus 23. kedd, 13:04 (#)

Ennek a Dawkins prof bringás cikknek a címe tuti egy bulvár-újságíró szüleménye. a bringa az első pár sorban szerepel, utána egyáltalán nem, abszolút lenyegtelen, csak jó címnek :)))

A cikk nagyon ott van.

Gr0

23

Kenny, 2005. augusztus 23. kedd, 13:08 (#)

Tényleg jó a Dawkinsos cikk. A "szerzõ a tudományt a mûvészettel egyenrangúnak ítéli" mondatra azért felvontam a szemöldökömet, remélem ez csak amolyan "gondolta a fene" típusú dolog. A spagettikutatók is viccesek, Ig Nobel díjra is esélyes felfedezést tettek. :)

24

stsmork, 2005. szeptember 1. csütörtök, 07:45 (#)

"Olyan is van, hogy valakinek egyszerűen nincs igaza" - Richard Dawkins és Jerry Coyne lehengerlően meggyőző cikke a mai Guardianból:

http://www.guardian.co.uk/life/feature/story/0,13026,1559743,00.html

25

Ali, 2005. szeptember 1. csütörtök, 08:45 (#)

Ez el tudom hinni:
http://index.hu/tech/ihirek/?main:2005.08.31&234808


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork