Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53842 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Kispad: inasmixek 2008, 1. rész

ervin cikke a Rádió rovatból, 2008. december 30. kedd, 08:07 | 4 hozzászólás

Azt mondják, régen akkor volt egy dal igazi sláger Pesten, ha még az inasok is azt fütyörészték az utcán. Na de milyen inasok: pékinasok vagy cipészinasok?

Rájöttem, hogy bizonytalankodom a választ illetően, és némi guglizás után kiderült, hogy nem vagyok egyedül ezzel a problémával: a szólás mindkét verziója él a nyelvben.

Rendben van, gondoltam, akkor legyen mindkettő.

Két inasmixet készítettem az idei évre olyan zenékből, amelyeket én fütyültem/dúdoltam az utcán, a fürdőszobában, meg mindenhol másutt 2008-ban; amelyek valamikor, valahogyan belemásztak a fülembe az idén, és egy darabig nem tudtam is kiverni őket onnan, számtalan gyötrelmes percet okozva ezzel a zenei megnyilvánulásaimat kényszeredett mosollyal hallgató szeretteimnek. Ha veletek is előfordul időnként, hogy egy dallamrészlettől sehogyan sem tudtok megszabadulni, és ezt kényszeresen a világ tudomására is hozzátok, akkor tudjátok, miről beszélek.

A fülbemászó-szervezőelvből következik, hogy nem feltétlenül a kedvenc számaimat válogattam össze, sőt még csak nem is friss zenéket, talán nincs is közöttük idei megjelenésű. Azt viszont mindegyikről el tudom mondani, hogy mémként abszolúte megállja a helyét, legalábbis nálam bizonyítottak.

A dúdolgatás persze nagyságrendekkel élvezetesebb, ha a szöveget is tudja az ember. Ezért ahol tudtam, belinkeltem nektek a dalszöveget is, hogy tényleg semmi akadálya ne legyen a mix önfeledt, interaktív élvezetének.

Elsőként a szomorkás-lassú számok jönnek, a nevet azon az alapon választottam, hogy ez a hangulat talán jobban illik a sötét szuterénben kalapálgató cipészinashoz. Holnap következnek a vidámabb zenék, a hajnalban friss, illatos cipókat kemencébe pakoló pékinas tiszteletére. Utóbbiak közül néhányra még táncolni is lehet, ezt csak azért mondom, mert történetesen holnap lesz szilveszter is.

Letöltés

Kispad 2008 - Cipészinas mix (.mp3, 40 perc, 55,2 MB)

Tracklist

Glen Hansard - Markéta Irglová: Falling slowly (szöveg)
Írtam korábban a Once című filmről, ami pont a zenéje miatt kapott Oscart. A két főszereplő írta a dalokat, nekem ez maradt meg közülük a leginkább a fejemben.

Brenda Russell: Expect a miracle
Valahogy úgy alakul, hogy a zenéim között mindig van egy ügyeletes prófétanő. Két éve Heather Small játszotta el a szerepet, az idén Brenda Russell.

Bush: Letting the cables sleep (szöveg)
Mekkora számcím! Egy Cafe del Mar lemezen található ez a szám, én a Gloria Jean's kávézóban hallottam, mentem is rögvest a pulthoz érdeklődni.

Bent: I can't believe it's over (szöveg)
Ha az emlékeim nem csalnak, alighanem ez is a rádióból van, és a szövege alapján kerestem meg. Először azt hittem róla, hogy a Massive Attack korai kísérlete.

Vertical Horizon: It's over (szöveg)
Sose értettem, hogy ez a banda miért nem futott be, pedig a Sakáltanya révén még filmslágerük is volt, és félelemetesen fülbemászó, a lakás bármely helyiségében remekül elővezethető vokálokat gyártanak. Kinga szerint minden számuk ugyanolyan, azért.

Citizen Cope: All dressed up (szöveg)
Egyszer csak azon kaptam magam, hogy minden filmben, amit látok, ennek az arcnak a zenéit játsszák. Olyan modern Tinódinak képzelem, a zenéje meg az imázsa alapján is.

Patti Austin: So amazing (szöveg)
A Jazzy rádióban játszották ezt a számot, aztán kiderítettem, hogy Luther Vandross klasszikusáról van szó, amit sokan mások is énekeltek. Megszerezni viszont természetesen ezt a verziót volt a legnehezebb, amit én először hallottam.

ABBA: Our last summer (szöveg)
A Mamma Mia! című, mid-life crisis elleni gyógyszerként is gyakran felírt musical hatására előástam az ABBA-zenéket a merevlemez mélyéről, és megveregettem a vállamat, amiért annak idején a biztonság kedvéért ezeket is digitalizáltam. Ezt a számot a filmben teljesen nevetségesen küzdi össze a két kappanhangú férfiszereplő, úgyhogy maradjunk az eredetinél.

Dido: Life for rent (szöveg)
Először Ázsiában hallottam ezt a számot egy buszon, ott még a szövege is aktuális volt. Ma már inkább csak a dallama jut eszembe, az viszont ragadós.

Tony Hadley: Passing strangers (szöveg)
Aki élt már akkor, töbnyire az se hiszi el nekem, hogy ez ugyanaz a fickó, aki a nyolcvanas években a Gold meg a True című popslágereket adta elő a Spandau Ballet nevű zenekarral. Azóta szeretem a hangját, még az se baj, hogy az eltelt huszonöt évben ő visszalépett negyvenet.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (4)

1

Author Profile Page eszpee, 2008. december 30. kedd, 09:35 (#)

Perpillanat még nem tudom eldönteni, hogy fantasztikusan zseniális vagy elképesztően alattomos ötlet ez, de mindenesetre köszönjük, az már látszik. :)

2

Ari, 2008. december 30. kedd, 16:31 (#)

Nagyon tetszett! Köszönöm a kellemes perceket!

3

Trofimov, 2008. december 31. szerda, 12:56 (#)

Suszterinas!!! :)

4

Author Profile Page ervin, 2008. december 31. szerda, 12:58 (#)

Trofimov, legyen. :)


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork