Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53905 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


F-4 Phantom találkozása a betonnal

eszpee cikke a Torokgeek rovatból, 2006. április 26. szerda, 14:46 | 10 hozzászólás

Bang.

Még a ma reggeli adáshoz nyomoztam, amikor beleakadtam a modern atomreaktorok vonalon a "containment building" szócikkbe, ahol említést tesznek egy 1988-as amerikai kisérletről. Egy teljes F-4 Phantomot küldtek bele közel 800 km/órás sebességgel a 3.66 méter vastag betonfalba. Már akkor is tetszett az ötlet, de most, hogy láttam a videót is, ez teljesen kész, a repülő gyakorlatilag eltűnik. (A WikiPédia szerint a falon egy körülbelül hat centis mélyedés keletkezett...) A modern atomreaktorokat ehhez hasonló betonépület védi - többek között erről is szó lesz a holnapi Szakácstolvajban a Tiloson, érdemes lesz azt is hallgatni. FM 90.3 reggel tíztől délig.
(Fotó: Sandia National Labs)

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (10)

1

NagyGa1, 2006. április 26. szerda, 16:09 (#)

A pilóta túlélte?

2

ant, 2006. április 26. szerda, 16:53 (#)

Persze, o filmezett...

3

ferenc, 2006. április 26. szerda, 17:09 (#)

unmovable object meeting irresistable force...

ebbol eddig mindig a force gyozott (cunami, world trade center, stb)

kivancsi volnek arra a meetingre, ahol folvetettek hogy legjobb volna egy vadaszgepet nekikuldeni izombol....

hogy nekem miert nem lehet ma' ilyen munkahelyem...:(

lehet hogy ez a kiserlet kisse elbizakodotta tette az epuletek kockazatmenedzsereit? (lasd najnileven...)

4

Pepito, 2006. április 27. csütörtök, 08:47 (#)

A kísérlet teljesen valószerűtlen. A repcsit nem a saját hajtóművével hajtották, az üzemenyag tankja is üres volt. (Gyanítom a hajtómű sem volt benne!) Ebből a szempontból csak a sebessége számított. Ugyanakkor a repülő szerkezetéből eredően az impulzus időben nagyon eloszlott. Akár egy darab mosogatórongyot is a betonfalhoz vághattak volna ilyen sebességgel, az eredmény majdnem ugyenez lett volna.

5

eszpee, 2006. április 27. csütörtök, 09:01 (#)

Pepito, a repülőben benne volt a hajtómű (az egyik következtetés az volt, hogy az okozza a legerősebb hatást becsapódáskor), az üzemanyagot pedig vízzel helyettesítették, hogy meglegyen a súlya a cuccnak.

Papírrepülőt falhoz vágni kicsit drága kisérlet lett volna.

http://www.sandia.gov/news/resources/video-gallery/index.html#rocketsled

6

a_petri, 2006. április 27. csütörtök, 09:09 (#)

#4:

Valóban. Ennél a kísérletnél kifejezetten nem azt vizsgálták, hogy mit bír ki a betonkocka, hanem azt, hogy hogyan változik a céltárgy felületén a nyomóeró a becsapódás közben, ill. hogy hogyan lehet ezt mérni. (A hajtóművek egyébként benne voltak - bár nem működtek -, és a tankjai vízzel voltak feltöltve; ld. http://www.sandia.gov/news/resources/video-gallery/index.html , alul)

Az már más kérdés, hogy kit és mennyire nyugtatott meg a kísérlet...

7

a_petri, 2006. április 27. csütörtök, 09:12 (#)

eszpee: elnézést a duplázásért, lassan fogalmazok és amikor elkezdtem, a Te kommented még nem látszott :-)))

8

eszpee, 2006. április 27. csütörtök, 09:13 (#)

semmi gond :)

9

Pepito, 2006. április 27. csütörtök, 14:26 (#)

Bocs, én csak a videót néztem meg és nem láttam (üzemanyag) robbanást, innentől kezdve csak spekuláltam. Azért egy komoly robbanásnak a betonra is lett volna hatása, ha hagyják.

Ha megfigyeltétek, a betontömb jelentősen elmozdult, ezzel is átvéve az impulzus nagy részét, ami kisebb károsodást eredményez a felületen. Egy szerkezetben konstrukciós elemekkel körülvéve, ahol nincs lényeges elmozdulás, a felületi sérülés sokkal nagyobb lett volna az említett néhány centinél. (Nem is beszélve az üzemenyagról.)

10

Ali, 2006. április 27. csütörtök, 14:30 (#)

Érdekes még figyelni, hogy a kockán túllógó szárnyvégek alig térnek le a pályájukról, miközben a kocka leborotválja róluk a repülőgépet, pedig önmagukban már kicsiny tömeget képviselnek.

Egyébként aki már csapott agyon legyet műanyag csapóval, vagy újsággal, az is kb. hasonló nagyságrendeket ütköztet: a maga kategóriájában kiváló hordképességű és állékonyságú kitinváz kellő negatív gyorsulással (lassulással) megkínálva elveszít egy dimenziót. :)

A #3-asban említett eset meg azért nem analóg, mert az az épület egy speciálisan kialakított dróthálóra aggatott könnyűszerkezetes valami volt, aminek pusztulását legnagyobb részt a hosszan tomboló tűz tartóvázra gyakorolt lágyító hatása okozta -- egyszerűen egy idő után már nem bírta el a sérült rész fölötti emeleteket, amikor azok megindultak lefelé, az előállt dinamikus igénybevételt meg az egész megmaradt volt képtelen elviselni. Itteni analógia tehát egy sűrű szövésű drótháló + minimum egy óra magas hőfokú tűz lett volna, nem egy tömör betonkocka.


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork