Hozzászólások | Szólj hozzá! | Rovatok és keresés
eszpee cikke a Torokgeek rovatból, 2006. április 26. szerda, 14:46 | 10 hozzászólás
Még a ma reggeli adáshoz nyomoztam, amikor beleakadtam a modern atomreaktorok vonalon a "containment building" szócikkbe, ahol említést tesznek egy 1988-as amerikai kisérletről. Egy teljes F-4 Phantomot küldtek bele közel 800 km/órás sebességgel a 3.66 méter vastag betonfalba. Már akkor is tetszett az ötlet, de most, hogy láttam a videót is, ez teljesen kész, a repülő gyakorlatilag eltűnik. (A WikiPédia szerint a falon egy körülbelül hat centis mélyedés keletkezett...) A modern atomreaktorokat ehhez hasonló betonépület védi - többek között erről is szó lesz a holnapi Szakácstolvajban a Tiloson, érdemes lesz azt is hallgatni. FM 90.3 reggel tíztől délig.
(Fotó: Sandia National Labs)
(#)
, 2006. április 26. szerda, 16:09A pilóta túlélte?
(#)
, 2006. április 26. szerda, 16:53Persze, o filmezett...
(#)
, 2006. április 26. szerda, 17:09unmovable object meeting irresistable force...
ebbol eddig mindig a force gyozott (cunami, world trade center, stb)
kivancsi volnek arra a meetingre, ahol folvetettek hogy legjobb volna egy vadaszgepet nekikuldeni izombol....
hogy nekem miert nem lehet ma' ilyen munkahelyem...:(
lehet hogy ez a kiserlet kisse elbizakodotta tette az epuletek kockazatmenedzsereit? (lasd najnileven...)
(#)
, 2006. április 27. csütörtök, 08:47A kísérlet teljesen valószerűtlen. A repcsit nem a saját hajtóművével hajtották, az üzemenyag tankja is üres volt. (Gyanítom a hajtómű sem volt benne!) Ebből a szempontból csak a sebessége számított. Ugyanakkor a repülő szerkezetéből eredően az impulzus időben nagyon eloszlott. Akár egy darab mosogatórongyot is a betonfalhoz vághattak volna ilyen sebességgel, az eredmény majdnem ugyenez lett volna.
(#)
, 2006. április 27. csütörtök, 09:01Pepito, a repülőben benne volt a hajtómű (az egyik következtetés az volt, hogy az okozza a legerősebb hatást becsapódáskor), az üzemanyagot pedig vízzel helyettesítették, hogy meglegyen a súlya a cuccnak.
Papírrepülőt falhoz vágni kicsit drága kisérlet lett volna.
http://www.sandia.gov/news/resources/video-gallery/index.html#rocketsled
(#)
, 2006. április 27. csütörtök, 09:09#4:
Valóban. Ennél a kísérletnél kifejezetten nem azt vizsgálták, hogy mit bír ki a betonkocka, hanem azt, hogy hogyan változik a céltárgy felületén a nyomóeró a becsapódás közben, ill. hogy hogyan lehet ezt mérni. (A hajtóművek egyébként benne voltak - bár nem működtek -, és a tankjai vízzel voltak feltöltve; ld. http://www.sandia.gov/news/resources/video-gallery/index.html , alul)
Az már más kérdés, hogy kit és mennyire nyugtatott meg a kísérlet...
(#)
, 2006. április 27. csütörtök, 09:12eszpee: elnézést a duplázásért, lassan fogalmazok és amikor elkezdtem, a Te kommented még nem látszott :-)))
(#)
, 2006. április 27. csütörtök, 09:13semmi gond :)
(#)
, 2006. április 27. csütörtök, 14:26Bocs, én csak a videót néztem meg és nem láttam (üzemanyag) robbanást, innentől kezdve csak spekuláltam. Azért egy komoly robbanásnak a betonra is lett volna hatása, ha hagyják.
Ha megfigyeltétek, a betontömb jelentősen elmozdult, ezzel is átvéve az impulzus nagy részét, ami kisebb károsodást eredményez a felületen. Egy szerkezetben konstrukciós elemekkel körülvéve, ahol nincs lényeges elmozdulás, a felületi sérülés sokkal nagyobb lett volna az említett néhány centinél. (Nem is beszélve az üzemenyagról.)
(#)
, 2006. április 27. csütörtök, 14:30Érdekes még figyelni, hogy a kockán túllógó szárnyvégek alig térnek le a pályájukról, miközben a kocka leborotválja róluk a repülőgépet, pedig önmagukban már kicsiny tömeget képviselnek.
Egyébként aki már csapott agyon legyet műanyag csapóval, vagy újsággal, az is kb. hasonló nagyságrendeket ütköztet: a maga kategóriájában kiváló hordképességű és állékonyságú kitinváz kellő negatív gyorsulással (lassulással) megkínálva elveszít egy dimenziót. :)
A #3-asban említett eset meg azért nem analóg, mert az az épület egy speciálisan kialakított dróthálóra aggatott könnyűszerkezetes valami volt, aminek pusztulását legnagyobb részt a hosszan tomboló tűz tartóvázra gyakorolt lágyító hatása okozta -- egyszerűen egy idő után már nem bírta el a sérült rész fölötti emeleteket, amikor azok megindultak lefelé, az előállt dinamikus igénybevételt meg az egész megmaradt volt képtelen elviselni. Itteni analógia tehát egy sűrű szövésű drótháló + minimum egy óra magas hőfokú tűz lett volna, nem egy tömör betonkocka.
» Filmek
» Könyvek
» Éttermek - térképpel!
» Receptek
» Mobil videók
A Kispad-feednek most
olvasója van. Szeretnél közéjük tartozni? Ezen az oldalon mindent elmagyarázunk.
Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork