Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53905 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


A kapcsolásirajz-készítés kínjai - 1. rész

stsmork cikke a Torokgeek rovatból, 2006. szeptember 15. péntek, 16:16 | 13 hozzászólás

Kapcsolási rajz részletOlvasóink között talán akadnak olyanok, akik még emlékeznek a HIX újságok fénykorára (anno a múlt század kilencvenes éveinek első fele), nekik biztosan ismerősen cseng a Nebulus név. A MÓKA című HIX-újság egyik alapítója, obszcén versek rímeinek kijavítója, hősünk jelenleg a jónevű Sponge Bob University munkatársaként okítja a szivacsrobikat a digitális elektronika rejtelmeire. Ebben a minőségében szerezte nekünk a számítógépes kapcsolási rajz készítésről szóló kétrészes cikkét. Hétvégi csemege geek és nerd olvasóink számára!

Nebulus: No szóval; hol is kezdjem. Nekem ez az egész számítógépes kapcsolásirajz-készítás már nagyon régi problémám hobbi szinten, viszont munkaköri problémámmá is vált, mióta itt vagyok a LarryTek-en. Igen, én is emléxem, amikor a régi szép időkben az OrCAD-del rajzolgattunk király kis kapcsirajzokat. Viszont bármilyen furcsán hangzik, amikor idekerültem, nem volt egységesen elfogadott és támogatott CAD rendszerünk, és ugyan ma már van, tulajdonképpen mégsincs. Amióta itt vagyok, minden félévben legalább egyszer előkerült ez a probléma. Nem trivi, ui. mi három dolgot szeretnénk egy ilyen rendszertől: kapcsirajzolás, digitális szimuláció (kipcsi-kapcsi, pislogó LED-ek, lehetőség szerint logikai szint szerint szinezett vezetékek) és analóg szimuláció (gyakorlatilag egy GUI-ba ágyazott SPICE). Aztán ha ez még nem lett volna eléggé lehetetlen, az előző tanszékvezetőnk ahhoz is ragaszkodott, hogy ugyanazon rendszeren belül legyen nyáktervező applikáció is. (Ez utóbbi szerintem teljesen felesleges, mert a kapcsirajzoló és nyáktervező progik standard fájlokkal kommunikálnak egymással, éppen azért, hogy ne kelljen minden cégnek mindent az utolsó szegig kifejlesztenie; nade én csak egy kis homokszem vagyok, mit is számít az én véleményem...)

Ezalatt az idő alatt több progit is használtunk, attól függően, hogy melyik profnak mi volt a kedvence. Használtuk a LogicWorks-ot; ezt egyszerű megtanulni, csinál interaktív digi szimulációt, de úgy általában láma. Használtunk továbbá B2SPICE-ot, amely már komolyabb, de csomó modulra kizárólag azokat a RETARDÁÁÁÁLT IEEE szimbólumokat adja, nameg tele van idióta bugokkal, például nem lehet a kapcsirajzra szöveget tenni addig, amíg egy ANALÓG szimulációt le nem futtattál! Volt ezen kívül még egy DigitalWorks nevű freeware is, amelynek szerintem komoly potenciálja lett volna, de teljesen leálltak a fejlesztésével; a weben is csak
ímmel-ámmal lehet megtalálni. Próbáltuk ezen kívül használni a MultiSym-et is; ennek van egy ingyenes student verziója, amely több tankönyvvel is jön mellékletként; a kapcsirajz része nem is rossz, de a villanytan profok behánytak tőle, mert szimuláció alatt derült ki, hogy egy bug miatt az utólag összehúzott drótokat nem kapcsolta össze logikailag, pedig a kapcsirajzon rendesen össze voltak kötve. Emiatt aztán mindenki berágott a MultiSym-re, megaztán a profi verziót valami bicskanyitogató összegekért próbálják elsózni. Az analóg cuccokat tervező figurák továbbra is a Microcapre esküsznek, melynek student verziója (ingyenes v. nagyon olcsó) mindent tud, amit villanytanon és ElÁk-on tanítunk, egyszerű megtanulni és jól működik. Én a magam részéről nem használtam, mert digitális szimbólumokban szegény, és nem is digitális szimulációra találták ki.

Szóval ebben a dzsumbulyban kellett volna valakinek rendet teremteni, mert a szivacsrobik kezdték megelégelni, hogy minden félévben egy új kacatot kell megtanulniuk. Szóval egy nap leültem, és vagy egy hetet elpepecseltem azzal, hogy összehasonlítottam ezeket a különböző rendszereket (már amelyikhez volt hozzáférésem), még az OrCAD egyik demó verzióját és a magyar fejlesztésű TINA-t is. Készítettem egy kib@szott nagy összehasonlító Excel spreadsheetet. Két fő kategória volt, kapcsolási rajz készítés és szimulációs képesség. Mondanom sem kell, sajnos egyik tool sem ment át teljesen a léc fölött, mindegyiknek volt legálabb egy showstopper hülyesége! A fő probléma az, hogy a cégek nem voltak hajlandóak külön analóg és – lehetőleg interaktív – digitális szimulátort fenntartani, rendszeresen úgy döntöttek, hogy összegyúrják a kettőt, mondván, hogy így „mixed signal” áramköröket is lehet tervezni. Szerintem ez szimpla lustaságból ered, az ötlet ui. fából vaskarika, főleg az oktatásban. Egy digitális áramkörön belül kit érdekelnek a pikoszekundumos késleltetési Idők? Ha valaki tényleg ilyen áramkört tervez, annak valami rendes feljesztőrendszerre van szüksége rendes szimulátorral, VHDL-lel, stb. Ami pedig a mixed signal-t illeti, ez általában egy digitális áramkört jelent, komparátorral (estetleg A/D-vel) és D/A konverterrel a végeken; ehhez aztán nem kell feláldozni az egész digitális szimulációt. (Az analóggal kevert interaktív digitális szimuláció ui. teljesen használhatatlan, akármennyire is a jószándék vezérelte őket.)

A főnökeim megköszöntek a fáradozásomat, és függetlenül attól, hogy melyik programot tartottam a legkevésbé szarnak, végül az OrCAD mellett döntöttek, mondván, hogy abban van minden, kapcsirajztól a szimuláción keresztül a nyáktervezésig. Csakhogy, mint kiderült, ez a döntés iszonyú nagy szopásba torkollott. Először is, az OrCAD már nem az a jó kis tool, amit régről ismertünk. Miután a Cadence bekebelezte őket, most a software épp migrálás alatt áll, ami azt jelenti, hogy a kacat többféle különböző menü-rendszerrel is jön, úgy zavaros az egész, ahogy van. Ezen kívül a barom beregisztrál egy csomó kiterjesztést, továbbá indításkor megnyit egy halom portot, beletelik vagy egy fél percbe, amíg a hülye rendesen betölti magát.

Ami a kapcsirajzot illeti, szerintem láma, mert pl. egy NAND gate akkora, mint egy mikrokontroller szimbólum. Ezen kívül persze mindig okosabb akar lenni nálad, és sosem azt csinálja, amit szeretnél; kínszenvedés az egész. Nameg olyan szuper-bonyolult, hogy a magamfajta viszonylag értelmesebb zsetonnak is komoly kihívás. Ami az új alkatrészek definícióját illeti, még azt sem sikerült megtalálnom, hogy a helpben hol van rendesen leírva, nem hogy magát az alkatrészt sikerült volna megkreálnom. Persze, ha sikerült volna is, a szimulációhoz szükséges adatokat is ki kellett volna találnom, mert a jelek szerint csak kapcsirajzhoz való alkatrész-definíciót az OrCAD nem enged. Interaktív digitális szimulációt cakk-pakk felejtsd el; még a legegyszerűbb áramkörhöz is kell készíteni egy stimulus-fájlt, és valahogy figyelni az outputot; no, ha ezt a szivacsrobik akár két éven belül is felfogják, én megeszem a kalapom. Mindennek tetejébe pedig a license server ugy lett felállítva, hogy csak campuson belül lehet a barmot használni; hát ha ez nem a pimaszság teteje, semmi nem az!

Második rész

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (13)

1

lipilee, 2006. szeptember 15. péntek, 16:41 (#)

off: sose értettem, hogy miért kell telerakni utóiratokkal ("ui.") az ilyen cikkeket.

2

Blama Lujza, 2006. szeptember 15. péntek, 17:03 (#)

ugyanis

3

Author Profile Page mami, 2006. szeptember 18. hétfő, 12:57 (#)

Atyavilág, én ezt nem bírom elolvasni... Már az "emléxem" is kis híján kicsapta a biztosítékot, majd a"trivi" meg "kapcsirajz" magasságában úgy döntöttem, hogy nincs tovább.
Biztos túl régimódi vagyok, de ezt az sms-nyelvre emlékeztető szöveget nem vagyok képes befogadni.

4

gargoyle, 2006. szeptember 18. hétfő, 13:10 (#)

en meg nehezen olvasom a 17. szazadi szovegeket, valamint az idegennyelvueket is. ettol meg neha megeri (:

5

Dr. Minorka, 2006. szeptember 18. hétfő, 13:28 (#)

Nem jó az érv! Nem a szakszöveg ellen volt kifogás, hanem annak nyelvezete ellen. Én nem SMS-nyelvnek nevezmém, hanem szimplán gyermetegnek - gyümi-fridzsi-fagyi, édi cuki, kapcsi:)

6

Ali, 2006. szeptember 18. hétfő, 14:37 (#)

A szerző nyelvhasználata egyéni, nem magyarázza, csak árnyalja, hogy huzamosabb ideje él olyan helyen, ahol az ékezetes betűkről igen kevesen tudnak, viszont a neten már annak őskorában is ott volt, ahogy a fenti cikk is említi. Tíz-tizenkét év alatt meg lehet szokni :) és talán a tartalma miatt érdemes is túllépni az "én ezt el nem olvasom" hozzáálláson.

Itt egy, annak idején levelezés útján folytatott "beszélgetés" valamelyest szerkesztett változata, _nem_ műszaki téma, bizonyságul, hogy már 1995-ben is Nebulus az volt, akinek ismerjük és már akkor is érdemes volt őt olvasni. :)

Már a jövő sem a régi?
(Yuppie-világ, 1995)
http://net.hu/interpen/grafoman/page.shtml?1998.1055

7

Author Profile Page mami, 2006. szeptember 18. hétfő, 21:15 (#)

#5/Dr. Minorka: jogos, ez nem teljesem az sms-nyelv (bár az "emléxem" pont annak egy tipikus példája).
Amúgy a témában az offline "kedvencem" (nem tudom, megvan-e még) egy Üllőn lévő kis vegyesbolt, ami előtt egy tábla hirdeti, miszerint "gyümi - cigi - rágcsi - ücsi".
Na jó, bevallom, elolvastam volna a cikket, ha rohadtul érdekel a tartalma, de mivel ez nem állt fenn, így hát abbahagytam :) Amúgy a beszólást is csak azért kockáztattam meg, mivel emlékeim szerint itt az oldalon a szerzők már többször írtak a nyelvhelyességről, így még ha átvett cikkről van is szó, nekem kicsit furcsa volt.


8

katmandu, 2006. szeptember 18. hétfő, 23:04 (#)

Asszem Fábry eresztette el régebben azt az ellesett dialógust, amikor ajándékot vásárolt és az eladócsajszi tüsténtkedett:

"- Becsomizzam?
- Ari lenne - vette a lapot Fábry - kis aji, karira."

:) De pár ilyen güggyenéstől a cikk még lehet érdekes, más kérdés, hogy felét is alig vágom annak, amiről ír - ez tényleg elég geek téma.

Viszont jót derültem a bevezetőn, a múlt ködébe burkolt 90-es éveken stb. Nekem ismerősen cseng a Nebulus név, de természetesen nem a HIX-ről (hisz az szinte tegnap volt :) ), hanem a jó öreg C-64-esről: egyik kedvenc játékom volt,
http://en.wikipedia.org/wiki/Nebulus_%28computer_game%29
és lefogadom, hogy a szerző is onnan kölcsönözte a nevét :)

Netes őskor, seregek ura! Az volt az őskor, amikor nagy nehezen bepréseltük a baby AT (!) házba a teljes hosszúságú (!) modemkártyát (!) és kőkemény 2400 bps-sel (!!) felcsattantunk a BBS-ekre (!) A webet meg Lee még fel se találta :)

És mi még bizony lamer-nek (e. lémer) neveztük a lam(m)ereket, a lámázás később jött, de hát ez már igen-igen régi időkbe kanyarog vissza, amikor még a világ ifjabb volt :)

9

Dr. Minorka, 2006. szeptember 18. hétfő, 23:38 (#)

Bah, én 1200 bps-sel kezdtem. Well, boys, time flies:)

10

katmandu, 2006. szeptember 19. kedd, 00:00 (#)

Hehe, licitáljunk lefelé, 1200-as is volt, de mi hamar ápgrédeltünk :) viszont a BBS időkből jól felbukkan egy hazai board (már nemtom melyik volt) nyitólap felirata:
"Nem csak az EGA-soké a világ!"
amiről eszembe jut, ahogy a King's Quest 1-et (ami akkor még nem is volt számozva) egy CGA-s gépen nyomom végig, XT billentyűzetről :)

11

gargoyle, 2006. szeptember 19. kedd, 01:09 (#)

videoton TV computer

A technika :D

12

Author Profile Page Karaj, 2006. szeptember 19. kedd, 10:43 (#)

Hah! Micsoda luxus! Mi egy kartondobozzal nyomtuk Herculessel, az út közepén!

13

Fikumikusz, 2007. június 15. péntek, 19:15 (#)

Én még csak most fogok belekezdeni ezekbe a különbözö kapcsolások elkészítésébe meg hasonlokba. Ha keresel valamien programot akkor tudok adni egy linket ahol ingyen leszedheted . Csak küldj egy e-mailt . ( fikumikusz@citromail.hu )


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork