Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53894 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Ki a legény a gáton?

stsmork cikke a Torokgeek rovatból, 2007. április 26. csütörtök, 07:07 | 21 hozzászólás

Kinai feladatÖtszáz font ütheti a markát annak a szerencsés nyertesnek, aki megfejti a Royal Society of Chemistry által kiírt matematikai feladatot, amely mellesleg a felvételi vizsga egyik feladata volt egy kínai egyetemen. A feladatnak már a magyarázó ábrája is elég ijesztő (ez itt, balra), és hogy még nagyobb legyen a kontraszt, mellé tettek egy másik feladatot is, amely egy elsőéves zárthelyiben szerepelt valamelyik angol egyetemen. Az egész akció célja, hogy felrázza a brit közvéleményt: ami a matematikai képességeket illeti, a kínai diákok fényévekkel vannak előttünk. Veszélyben a haza!

Matematikából sose voltam valami nagy matador, és rendesen tovább is szoktam lapozni az ilyen feladatok láttán, tegnap este azonban épp egy hosszú és unalmas konferenciahívás közepén akadtam rá a feladatra, és - mivel más dolgom nem volt -, elkezdtem rajta gondolkodni. Először az angliai egyetemről származó feladatra vetettem rá magam, és miután elolvastam, csalódottan vettem észre, hogy ez egy általános iskolai (maximum gimnázium első osztálybeli) típusfeladat.

A kínai az más ügy, az első ránézésre nagyon nehéznek látszott. Másodikra is. A harmadikra már kezdett derengeni valami fény, aztán szép lassan rájöttem, hogy a feladat első kérdésére nem is olyan nehéz a válasz. Sőt, a másodikra sem. Egyáltalán, az egész feladat nagyon egyszerű. Nagyon gondosan jártak el, akik párhuzamba állították a kínai és az angol feladatot: mind a kettőhöz ugyanazt a néhány dolgot kell csak ismerni (a négy alapművelet, Pithagorasz tétele, szögfüggvények) és egy picit gondolkodni. De nincs benne semmi trükk.

Ami a kínai feladatot mégis ilyen ijesztővé teszi az az, hogy térbeli, és az ilyesmihez csak az tud hozzányúlni akinek vagy természetes adottságként van térlátása (nagyon kevesen vannak ilyenek) vagy tanult ábrázoló geometriát. Én se tudtam volna mit kezdeni a feladattal, ha az egyetemen első évben nem tanulunk ábrist. A legtöbb diákot sokkhatás éri ettől a tantárgytól (volt olyan évfolyam, ahol az egyik tankörben ha összeadták az összes hallgató zárhelyiének pontszámát, az sem volt elég egy darab ketteshez) de nem kell hozzá semmi különleges adottság, egyszerűen addig kell foglalkozni vele, amíg az ember meg nem érti. Ezért nem szoktak hármas és négyes zárthelyik születni: aki érti a dolgot, az ötöst kap, a többiek meg simán megbuknak. Puskázni reménytelen, ugyanezért.

A Royal Society of Chemistry által citált két feladatból tehát nem az derül ki, hogy a kínai diákok okosabbak, eszesebbek, kreatívabbak vagy szorgalmasabbak lennének, mint az angolok, vagy hogy különleges matematikai képességekkel rendelkeznének, hanem csak annyi, hogy Kínában ezek szerint a középiskolai oktatás része az ábrázoló geometria, Angliában pedig nem (mint ahogy nálunk sem). Ennyi az egész, nem kell mindjárt megkongatni a vészharangot. Ide az ötszáz fontomat!!!


» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (21)

1

Ali, 2007. április 26. csütörtök, 07:57 (#)

Eh, hajnal van még nekifogni (11-ig, de akkor meg már dolgom van :) ), de én viszont nem tanultam ábrist, csak más matekos tárgyakba eldugva. Azért rémlik néhány "gyanús" szám, amit még _középiskolában_ belénk vertek, s ami nyomon el lehet indulni. Ilyen például a "kétszergyökhárom". Egy függvénytáblázattal (amiről nem írja a cikk, hogy ott lehet-e használni) szerintem nálunk ma is megfelelne felvételi szintnek -- csak ugye most már más a szisztéma itt is.

2

dolphin, 2007. április 26. csütörtök, 11:53 (#)

Szerintem a kinai nem annyira nehez a sajat rendszerukhoz kepest (ha jol emlekszem amikor anno gimibe felveteliztem - a romaniai rendszerben, ami szvsz hasonlo lehet a kinaihoz real-targyak tekinteteben - a mertan feladat ennel nehezebb volt). Az megint mas kerdes, hogy most mar nehezen tudok ilyesmit megoldani (de azert az elso kettot ment, a harmadikra viszont nincs idom, de az sem ordongosseg ;-))), mert akkor meg frissen elo, bemagolt, trigonometriai dolgok, mostanra elfelejtodtek.
De azert az angol felveteli sem csak ilyen feladatokbol all. Pl. a napokban hallottam egyet, amit(allitolag) jobb brit egyetemeken a felveteli interju soran kell megoldani (szinten frappans, eleg egyszeru, csak bonyolultan hangzik): kepzeljunk el egy 10 cm sugaru kort, amelyben negy egyforma, kisebb kor helyezkedik el. Ezek egymast es a nagyobb kort erintik, de nem metszik. Mekkora lenne a sugara a negy kor koze berajzolhato kis-kornek (amely erintheti, de nem metszheti oket)?

3

teamtom, 2007. április 26. csütörtök, 13:49 (#)

r = R /(2*sqr(2))

vagyis szerintem: 3.535cm

4

Dr. Minorka, 2007. április 26. csütörtök, 13:57 (#)

A magyar gimnáziumokban nem tanítanak ábrázoló geometriát?
---------------------
A magyarázat annyi, hogy a kínaiak nem hülyültek meg - nem a diákok, hanem az (oktatás)politikusok.
Nagyon is van okunk aggódni, nekünk is, mert rólunk is szól ez a mese.
lásd még:
http://news.bbc.co.uk/2/hi/uk_news/education/6588695.stm

5

inSay, 2007. április 26. csütörtök, 15:41 (#)

Szerintem terlatas ide abszolult nem kell. Ha az lenne a feladat, hogy rajzolja le ket egymást merolegesen metszo (+) henger metszetet, na oda mar kell.

6

carlos, 2007. április 26. csütörtök, 15:58 (#)

azert ez nem olyan nehez.
bar amikor erettsegiztem, osztalytarsak feltek az akkor meg mezei matek erettsegitol - belvarosi "elit" gimnaziumban -, ahol a ketteshez eleg volt a masodfoku egyenletmegoldokeplet. ha ez azota meg rosszabb lett, akkor nagy gondok vannak.

7

Dimi, 2007. április 26. csütörtök, 16:09 (#)

Meg van olyan gyanum, hogy az angol feladatot a feladatsor legegyszerubb feladatai kozott valasztottak, a kinait meg lehet a feladatasor vegebol, amiket ha nem oldod meg, akkor is megvan az otosod.

Masreszt meg ahogy en erzem, keleten inkabb a realtudomanyokat nyomjak, a humantargyak joval elmaradtak.

8

wice, 2007. április 26. csütörtök, 16:55 (#)

az elso kerdes teljesen evidens, annyira, h hirtelen nem is tudom, hogy lehetne bizonyitani. kb mintha azt kene, h 2+2=4.
a masodik szinten nem nehez.
a harmadikra hirtelen csak vektoralgebra-alapu megoldast tudok elkepzelni.

amugy ez szerintem nem mond semmit az adott orszag szakembereirol. attol, h a kinaiak kozepiskolaban ezt tanuljak, meg kb ugyanolyan hanyaduk fog olyan egyetemre menni, ahol erre a tudasra szuksege lesz. a tobbiekbe meg tok feleslegesen vertek bele.
monnyuk az azert meredek, h angliaban elsos zarthelyin a pitagorasz-tetelt kerdezik.

9

Author Profile Page eszpee, 2007. április 26. csütörtök, 16:59 (#)

wice, pontosan, ez csak arról ad felvilágosítást, h miket tanulnak a kínaiak. szinte semmi előnye nem lesz tőle a srácnak egy angolhoz képest. kicsit sarkítva majdnem olyan, mintha azzal példálóznának, hogy kínában mennyivel több kínai történelmet tanulnak a diákok, mint angliában...

a lényeg a feladatmegoldó, kreatív, stb. skillekben van. a fenti két példából egyik sem mond sokat erről szerintem.

10

wice, 2007. április 26. csütörtök, 17:01 (#)

monnyuk az nem derul ki a cikkbol, h csak angolok palyazhatnak-e az 500 fontra, ill, h csak kozepiskolasok. mert ha barki, akkor bekuldom :)

11

wice, 2007. április 26. csütörtök, 17:06 (#)

na, kozben rajottem a harmadikra is, csak egy parhuzamost kell huzni a D-n keresztul az AB-szakasszal, metszi az AC-t (monnyuk G-ben), es akkor a BGCC1 tetraeder GBC1 szoget keressuk, ami nem nagy ugy.

12

Dr. Minorka, 2007. április 26. csütörtök, 18:04 (#)

A két példa semmit nem mond a feladatok megoldásáról? A két iskolarendszer különbségéről? A két társadalomról? Ez két ugyanolyan nehézségi fokú feladat?

"kínában mennyivel több kínai történelmet tanulnak a diákok, mint angliában..." Hogyne, csak azt felejted el hozzátenni, hogy a példában említett kínai történelem (vagyis a matematika) a modern ipar/tudomány általános alapja. Angliában nem kell ugyanannyi kínait történelmet ismerni, mint Kínában. De ha egy ország azzal kisérletezik, hogy Angliában nem kell ugyannyi matematikát ismerni, mint Kínában, Koreában, Japánban, akkor történelmileg rövid időn belül bajba kerül.

13

Author Profile Page eszpee, 2007. április 26. csütörtök, 18:49 (#)

"De ha egy ország azzal kisérletezik, hogy Angliában nem kell ugyannyi matematikát ismerni, mint Kínában, Koreában, Japánban, akkor történelmileg rövid időn belül bajba kerül."

Nekem az az állításom, hogy nem, szerintem nem a matematika a lényeg.

14

Dr. Minorka, 2007. április 26. csütörtök, 18:56 (#)

Bizonyítás?:)

15

Author Profile Page eszpee, 2007. április 26. csütörtök, 18:58 (#)

Bizonyítás?! Hagyjál már, matekból mindig rossz voltam! :D

(viccen kívül, szerintem a problémamegoldó képesség sokkal de sokkal fontosabb mint a matematikai tudás)

16

Dr. Minorka, 2007. április 26. csütörtök, 19:09 (#)

Létezik (matematikai)tudás nélküli problémamegoldó képesség? A kérdést fordítva is feltehetjük! Ez nem ugyanazon dolog két oldala?
Én egyébként tettem egy heroikus kísérletet ennek bebizonyítására. Elég nehéz volt úgy szigorlatozni, hogy a magyar történelem egyik igen zűrös időszaka volt a tárgy, és a dátumok, a helyek, az emberek, az, hogy pontosan mi is történt, szóval mindez tökéletes homályban maradt előttem.

17

Jano, 2007. április 26. csütörtök, 19:10 (#)

Szerintem a kinai feladat nalunk is siman menne egyetemi felvetelin es meg csak nem is 8-as peldakent. Bar a fene se tudja, manapsag milyen a felveteli. Szerintem se kell terlatast tul misztifikalni, megkockaztatom, hogy feladatot meg szamologep nelkul is meg lehet oldani, csak az egyenloszaru, meg hasonlo haromszogeket kell felfedezni benne.

18

mrzl, 2007. április 27. péntek, 00:19 (#)

Közepes kör sugara: 1

R=sqrt(2)+1
r=sqrt(2)-1

r/R=3-2*sqrt(2)= 0.17
r=1.7 cm

19

Ali, 2007. május 1. kedd, 09:43 (#)

Tegnap volt a rádióban a post témája, grat. :)

20

owlman, 2007. május 3. csütörtök, 13:07 (#)

Tudás nem egyenlő problémamegoldó képesség, a kettő egészen más. Lásd az alább példát.

Vegyük az elit elméleti közgazdasági képzést
(a legjobb egyetemek az USA-ban és UK-ban vannak)

A kínaiak mindehol nyomulnak, mert sokkal szorgalamsabbak mint az európaiak vagy amerikaiak. 2006 óta az amerikai egyetemeken kvóta van az ázsiakra, azóta az EU-ba is jönnek, pl. Toulouseban közgazdaságtanból az első 10 tanulóból 8 kínai. Tavaly még gyakorlatilag nem járt kínai az egyetemre.

De! A problémamegoldó képességhez intuíció kell, ami sok kínainál hiányzik.
Sokat tanulnak, kitűnőek, de nincsenek jó intuícióik és mivel tanuláson kívül mást nem nagyon csinálnak (pl. nem járnak koncertre), kisebb a szociális és kultúrális tőkéjük.

21

Dr. Minorka, 2007. május 3. csütörtök, 16:06 (#)

ÁHÁ! Most már csak egy kicsit alá kellene támasztani,a mit mondasz. Úgy értem némi kézzelfogható ténnyel.
Ui: ez a kisebb a szociális és kulturális tőkéjük mondat nagyon muris volt:)


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork