Ferenc József-zsilip

stsmork cikke a Torokgeek rovatból, 2009. augusztus 29. szombat, 09:44 | 3 hozzászólás

Szelíd jobb kanyart vesz a Duna Batinánál; a bal parton üdülőtelep van, halászcsárda, a túloldalon szocreál háborús emlékmű a part menti magaslat tetején. Kárókatonák, sirályok, szürkegémek és orvhalászok birodalma ez, de időnként felbukkan egy-egy lomha uszály, vagy turistákat szállító sétahajó is.

A festői tájban, mindjárt a csárda mellett, egy szerény megjelenésű ipari műemlékre bukkan a figyelmes utazó. Ez a Ferenc József-zsilip, Európa első nagyobb lélegzetű betonépítménye, amelyet egy magyar mérnök tervezett és épített, még a tizenkilencedik század közepén.

Ugrás a nagyobb méretű térképre

A Duna-Tisza-Duna csatorna egyik mellékága torkollik itt a Dunába, evégett létesült a zsilip is ide.

1856 - az építés éve - iszonyat régen volt, gondoljunk csak bele, hogy ekkor nem hogy teherautó, de még használható bicikli sem volt. Ja, és cementet se lehetett kapni a bezdáni TÜZÉP-telepen. Ilyen körülmények között megépíteni egy 19 ezer (!) köbméter betont magába foglaló zsilipet nem mindennapi felkészültséget és elszántságot igényelt. Mihálik Jánosnak, úgy látszik, megvolt mind a kettő.

Így néz ki ma a zsilip. Az épület és a futódaru (és talán a zsilipkapuk is) modern kiegészítések, maga a zsilipkamra eredeti.

Azzal kezdte, hogy saját maga cementet égetett. Aztán az épülő zsilip mellé felépített egy betonkeverő üzemet. A kétezer négyzetméteres munkagödör szárazon tartása lehetetlen feladat volt, ezért a zsilip alapozását víz alatti betonozással végezték. Ehhez nyitható aljú süllyesztőszekrényeket alkalmaztak, amelyeket megtöltöttek friss betonnal, leeresztettek a munkagödör fenekére, majd - a beton megszilárdulása után - kiemeltek. A 2,5 méter hosszú, 80 centi széles és ugyanilyen magas szekrénybe 1,7 köbméter beton fért be, a betonkeverő üzemet is eleve úgy tervezték, hogy egyszerre pont ennyi betont tudott megkeverni. Minden mindennel illeszkedett, s hogy ennek az előnyeit a végletekig kihasználják, az építkezés éjjel-nappal folyt, kilencven napon át. Vegyük észre, hogy 1856-ban Thomas Edison kilencéves volt, és még csaknem harminc évnek kell eltelnie, mire feltalálja majd a villanykörtét. Fogalmam sincs, hogy az építkezésen mivel világítottak éjjelente, bár elektromos ívlámpa már létezett, de azt is csak vagy tíz évvel korábban találták fel.

Mihálik az építkezés tapasztalatairól később szakkönyvet is írt, Praktische Anleitung zum
Beton-Bau nach eigenen Versuchen und Erfarungen címmel, amely két kiadást is megért.

Ennyi maradt mára a betonkeverű üzem épületéből.

A beton műtárgy úttörő szerepéről egy szerb nyelvű tábla emlékezik meg a zsilipkamra falán:

Ez a szerkezet - az első ilyen jellegű betonobjektum Európában - 1856-ban épült és száz évig működött. A bácskai vízrendszerben játszott szerepe az elmúlt száz évben óriási volt, és még nagyobb lesz az új Jugoszlávia szocialista iparának kiépítésében.

A Ferenc-József zsilip építésének történetéről érdekes és meglepően részletes cikket olvashatunk a Műszaki Szemle című folyóirat 2001-es évfolyamában. Egyébként, ha megnézzük, hogy ki a cikk szerzője (dr. Mihalik András), akkor akár az is elképzelhető, hogy ennek családi okai vannak.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Hozzászólások

Eddigi hozzászólások (3)