Mayor

stsmork cikke a TWIO rovatból, 2003. november 17. hétfő, 08:00 | 15 hozzászólás

Ken Livingstone („Red Ken”), baloldali politikus, mellesleg London polgármestere, igencsak színes életutat mondhat magáénak. A nyolcvanas évek elején tűnt fel, a gazdasági válság közepén, és a Greater London Council elnökeként igyekezett borsot törni a konzervatív kormány orra alá.

Vörös Kennek mindig is Kreatív ötletei voltak. A GLC székházának tetejére például felszereltetett egy óriási méretű számlátót, amely a brit munkanélküliek számát mutatta. Mármost, a székház épp a parlamenttel szemben állt a Temze túlpartján, és az alsóház folyosóiról szép kilátás nyílt a naponta frissített számlálóra. Margaret Thatcher végül csak úgy tudott megszabadulni az irritáló politikustól, hogy megszüntette a Greater London Councilt, az elnöki pozícióval együtt.

Ken Livingstone neve 1999 novemberében került be újra a köztudatba, amikor bejelentette, hogy a munkáspárt jelöltjeként szeretne sorompóba szállni London polgármesteri címéért. A londoniak körében még mindig népszerű politikus jelölését azonban a saját pártja nem támogatta (úgy látszik, ők sem szeretik a kreatív ötleteket), így a munkáspárt hivatalos jelöltje Frank Dobson lett. Livingstone néhány nap latolgatás után úgy döntött hogy nem baj, akkor ő elindul független jelöltként. Hazárdjáték volt ez, hiszen így nem számíthatott a munkáspárt támogatására, a tények azonban őt igazolták, amennyiben is a következő év februárjában a londoniak simán megválasztották őt polgármesterüknek. Kínos.

A választás előtti hetekben a munkáspárt hosszasan magyarázta, hogy miért nem lenne jó, ha Livingstone – a saját pártjuk tagja! – lenne a polgármester, és miért lenne üdvös, az engedelmes munkáspárti szavazók a hivatalos jelöltre adnák le a voksukat. William Hague, a konzervatív ellenzék akkori vezetője, a következő briliáns szójátékkal javasolta feloldani a két jelölt közötti ellentétet:

„[speaking to Tony Blair]…the mayor's job could be split in two. Frank Dobson could be your day mayor, and Ken Livingstone would be your night mayor.”

Telitalálat! Tudni kell, hogy a „night-mayor” szó affektáló oxbridge akcentussal ejtve ugyanúgy hangzik, mint a „nightmare”. A tévéközvetítésen jól látszott, hogy Tony Blair fetreng a röhögéstől. (Egyébiránt William Hague-ről ez az egyetlen dolog, amire érdemes emlékezni. Rövid ideig tartó pártelnöksége alatt nem sikerült kihoznia a konzervatív pártot a zuhanórepülésből, mint ahogyan most leváltott utódjának sem.)

Ken Livingstone pedig polgármesterként sem hagyott fel kreatív ötleteivel. A legismertebb ezek közül a congestion charges, avagy csúcsforgalmi díj, amit az autósoknak kell fizetniük, ha reggel hét és este hat harminc között London belvárosába szeretnének behajtani. Gondolom, azóta sok autós megbánta már, hogy annak idején a Vörös Kenre szavazott, és a polgármester tevékenységét legszívesebben így jellemezné: it’s a nightmare!

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Hozzászólások

Eddigi hozzászólások (15)