Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53885 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Packrat midden

stsmork cikke a TWIO rovatból, 2005. február 7. hétfő, 18:17 | 3 hozzászólás

1849-ben, mialatt mi épp az osztrákokkal viaskodtunk, Amerikában néhány kiéhezett aranybányász ragacsos állagú labdacsokra bukkant a nevadai sivatagban. A kivül ropogós, belül nyúlós valamiknek édes ízük volt, elfogyasztás után azonban heveny gyomorgörcsök törtek a bányászokra, így az ezideig ismeretlen csemege nem vált világszerte népszerűvé.

Tovább rontotta a gombócok reputációját, hogy később kiderült róluk: egyfajta sivatagi patkány, a packrat fészkei, a kis rágcsáló ide hordja be az összegyűjtött magokat, tűleveleket, ezt-azt. Lényegében itt lakik, ez a háza. Mármost, a termászettudósok nem számoltak be arról, hogy a patkánylakások mögötti füves területen kerti budik állnának, az állatok tehát ezirányú tevékenységüket házon belül végzik el - épp ettől alakul ki a kérges külső rész és az édeskés íz. (Gyengébb idegzetű olvasóinktól elnézést kérek.)

A packrat midden-ek az aranybányászok után a régészek érdeklődését is felkeltették, persze nem gasztronómiai különlegességük miatt. A patkányfészekben felhalmozódó vizelet tartósítja a bennmaradt növényi maradványokat és ha feltételezzük, hogy a patkány nem maratoni futó és igyekszik lakóhelye közvetlen közeléből beszereznie az ennivalót, akkor a régóta elhagyottan álló fészkek tartalmának analizálásával megmondható, hogy milyen növények éltek az adott helyen abban az időben, amikor a tulaj még benne lakott.

A kutatók radiokarbon vizsgálatnak vetették alá néhány packrat midden tartalmát és nem hittek a szemüknek: a begyűjtött minták több, mint ezer évesnek bizonyultak. A védett helyen, például sziklarepedésekben vagy barlangokban lévő patkányfészkek még ennél is sokkal tovább megmaradnak: találtak már negyvenezer(!) éves példányt is.

Patkányfészek-analízis segítségével mutatták ki a régészek, hogy a Pueblo Bonito romváros környékét valaha erő borította, még azt is meg tudták állapítani, hogy mikor irtották ki a Chaco canyon bölcs lakói a megélhetésüket biztosító erdőt. (Jó kérdés, vajon mivel érvelt az indián törzsfőnök, aki az utolsó fát kivágatta? Jared Diamond poénját kölcsönvéve, bizonyára azzal, hogy "nincs tudományos bizonyíték rá, hogy a közelben valahol elrejtve nem lapulnak további hatalmas faanyag-készletek, további kutatásra van szükség, mielőtt leállítanánk a fakitermelést?" :-)

Mielőtt nekilátnátok a lakóhelyetek közvetlen környezetében értékes patkányfészkek után kutatni, el kell mondanom, hogy az állat a jelek szerint csak Észak-Amerikában honos, a fészkek pedig csak száraz időjárásban maradnak meg ilyen sokáig. Az eddig fellelt patkánylakásokról és tartalmukról részletes adatbázis található itt, ha esetleg kíváncsiak vagytok rá, hogy mivel töltötték mindennapjaikat e történelmi jelentőségű állatok.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (3)

1

ses, 2005. február 8. kedd, 16:48 (#)

Packrat middenek képekben: http://www.ngdc.noaa.gov/paleo/slides/slideset/16/index.html

2

Madsen, 2005. február 8. kedd, 17:45 (#)

a packrat az cambridge enciklopédia magyar kiadása szerint erdei félpocok :-)) soha nem gondoltam, hogy valaha előjön ez a szó .

3

stsmork, 2005. február 8. kedd, 21:06 (#)

A mockingbird pedig az Országh (és a KFKI webes) szótár szerint sokszavú poszáta, pedig aki olvasott valaha Winnetou regényeket, az a Mimus polyglottus boie-t csúfolódó rigó néven ismeri.


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork