Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53959 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


The F-word

stsmork cikke a TWIO rovatból, 2005. július 25. hétfő, 21:43 | 3 hozzászólás

Pár évvel ezelőtt egy könyvesbolti leértékelésen vásároltam egy vaskos angol szótárt. Nem csak az ára csábított (szinte nevetségesen olcsó volt), hanem a mérete is: nagy alakú volt, keményfedelű és arasznyi vastag. Ez lesz életem leghasznosabb szótára, gondoltam magamban boldogan.

Pár nappal később aztán kiderült a turpisság. Egy közhasznú, de általam ismeretlen szlengszó jelentését kerestem újdonsült szótáramban – hiába. Találomra megnéztem egy másik szlengszót is - és azt se találtam. Vajon túlságosan ritkán használtnak minősítették a szótár szerkesztői? Keressük csak ki a csúnya szavak királyát, azt a bizonyos "F-szócskát”, amelyet magára adó sajtótermék csak kipontozva mer leírni: Hey, where the f***k is the f-word? – kiálthattam fel stílszerűen, a keresett szócskának ugyanis nyoma sem volt.

Hosszasan lehetne vitatkozni arról, hogy vajon a csúnya szavaknak van-e helyük a szótárban vagy sem; a nyelvtanulót szerintem mindenképp segíti, akinek meg ez az anyanyelve, az amúgy sem a szótárból tanulja az ilyeneket. Samuel Johnsonról, az első komoly angol szótár szerkesztőjéről szól egy anektoda, miszerint valamilyen társasági rendezvényen odament hozzá egy előkelő hölgy, hogy megdicsérje a művét, valahogy így: – „Igazán kiváló szótárt készített, uram! Elégedetten nyugtáztam, hogy egyetlen csúnya szó sem szerepel benne!” – „Áhá, asszonyom! Tehát kereste őket?” (Sem a szerző, sem a szótár születése nem hétköznapi történet, meg is jelent róla egy könyv, The Extraordinary Story of the Book That Defined the World címmel, alkalomadtán majd írok róla, ha a kezembe kerül és elolvasom.)

A szótárat aztán többet ki se nyitottam, a könyvespolcomon porosodott évekig. Végül elvittem az Oxfamba, de még ott is csak úgy sikerült megszabadulnom tőle, hogy egy reggel nyitás előtt odasettenkedtem, és nejlonzacskóba csomagolva (több, hozzá hasonlóan elhibázott beszerzésből származó könyv társaságában) leraktam a bolt küszöbén. Tanulja belőle valaki más a míves angol nyelvet.

Ezzel véget is érhetne a cikk, kivételesen van azonban egy másik történetem is, egy amerika ismerős mesélte: a nyolcéves unokahúgának valami nagyon dögös új ruhát vett az édesanyja. Büszkén mutatta a lánynak az új szerzeményt, és izgatottan kérdezte, hogy mit szól hozzá. A lány eléggé közömbös arcot vághatott, mert azt mondta, hogy „You know, mom; it'ts the F-word! ” - Anyukában egy világ omlott össze, és amikor kimászott a romok alól, faggatni kezdte a lányt, hogy mégis ha részletezné, miért ez a lesújó vélemény. Mire a kislány így helyesbített: „It's the F-word! I mean FABULOUS! ”

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (3)

1

hip, 2005. július 26. kedd, 00:22 (#)

Mindig az volt a véleményem, hogy a vulgaritások éppúgy hozzátartoznak egy nyelv szókincséhez, mint mondjuk a gyümölcsök vagy a tömegközlekedési eszközök. Aki valamilyen rosszul értelmezett szemérmességből vagy prüdériából nem tanítja meg ezeket a szavakat, vagy - esetünkben - nem szerepelteti őket szótárában, csak annyit ér el, hogy a nyelvtanuló nem fogja tudni, amikor az utcán utána kiabálnak, a formás hátsóját dicsérik-e, vagy éppen a felmenőit szidják.

Több lexikográfiai kurzus után pedig kedvet kaptam egy kis összehasonlító elemzéshez, pont ebben a témában. Néhány egynyelvű és kétnyelvű szótár összevetése után nálam a prímet egyértelműen a magyar-katalán szótár viszi el, ahol nem csak, hogy pl. a 'kurva' (hadd tekintsek el most az aszteriszkektől, kiskorúak kéretnek elfordulni) vagy a 'szar' szó szerepel, de olyan ízes nyelvi fordulatok is lefordíttatnak, mint pl: "elromlott ez a kurva telefon", vagy "átdob, mint szart a palánkon", illetve "és most hova szarjak?"

2

Peter Orosz, 2005. július 26. kedd, 04:52 (#)

Hiánypótlónak itt van Sterling Johnson "English as a Second Fucking Language" c. könyve ($6.95) amit az anyámtól kaptam amikor 18 voltam és azóta is nélkülözhetetlen referenciának bizonyult. Innen tanultam a "poontang" szót, aminek az a különlegessége, hogy kizárólag többesszámban használható (és Neal Stephenson "Snow Crash"-éből az is kiderül, hogy tengerészeti kontextusban nem csak puncit jelenthet).

http://www.amazon.com/exec/obidos/tg/detail/-/031214329X

3

Gr0, 2005. július 26. kedd, 13:33 (#)

volt pár éve egy Jay Leno-féle tonight Show adás, mikor vagy 5 percig a poontangról elmélkedtek :)

Nekem egy Dictionary of Forbidden english figyel a polcon, érdekes olvasmány, mit mondjak :)))

Gr0


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork