Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53885 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Gough és társai

Ervin cikke a TWIO rovatból, 2005. augusztus 22. hétfő, 00:07 | 40 hozzászólás

Talán nincs is frusztrálóbb betűkapcsolat az angolban, mint az OUGH. Még az anyanyelvűek is gyakran elbizonytalanodnak; az idegenajkú tanuló pedig a legmutatósabb nyelvvizsgák birtokában is zavarba jön, amikor felbukkan egy újabb példány: na, ezt most éppen hogyan kéne ejteni?

Tegnapi ígéretemnek megfelelően ezt az emelt szintű problémát vesszük most górcső alá. Tennétek egy próbát, mielőtt belevágunk? Semmi akadálya - ejtsétek ki hangosan a következő szavakat, mielőtt tovább olvassátok a cikket: lough, plough, slough és Gough.

Nem számoltam utána, de a legenda szerint mindössze 36 olyan különböző alapszó van az angolban, amelyben megtalálható az "ough" betűcsoport. Viszont ezt nem kevesebb, mint kilencféleképpen sikerül nekik kiejteni, ami elismerésre méltó teljesítmény. És akkor persze még nem számoltunk az írek és a skótok találékonyságával, akik nyilván bármikor hozzá tudnak ehhez adni még egy-kettőt a saját külön bejáratú kifejezéseik segítségével.

Mindezen körülmények ismeretében arra kezdünk gyanakodni, hogy ennek az alakzatnak az ejtése talán nem tartozik az angol nyelv leginkább megszilárdult stílusjegyei közé; sőt, a helyzet mintha az angolokra kevéssé jellemző kaotikus összevisszaság félreismerhetetlen jeleit mutatná. Stílusosan szólva: rough and tough.

Persze angolok lévén az angolok ilyenkor elsősorban nevetnek magukon. Meg a gyerekeiken. Amikor a csemeték odáig cseperednek, hogy szembesülniük kell a kérdés átláthatatlanságával, akkor szüleik és tanáraik ilyen vicces versikékkel kergetik őket a végső kétségbeesésbe:

The wind was rough
And cold and blough;
She kept her hands inside her mough.

It chilled her through,
Her nose turned blough,
And still the squall the faster flough.

And yet although
There was no snough,
The weather was a cruel fough.

It made her cough,
(Please do not scough);
She coughed until her hat blew ough.

Nekem is megvan a saját ough-történetem: én San Franciscóban léptem rá, mégpedig nagy lendülettel, erre a nyelvtani gereblyére. Történt ugyanis, hogy egy belvárosi címet kellett egyeztetnem valakivel, és az adott épület pont a Gough streeten volt megtalálható, amelyet egyébként Charles H. Gough egykori kaliforniai politikusról, a nagy utcaelnevezőről neveztek el.

Nos, amikor odaértem, hogy az utca nevét kellett volna mondanom, hirtelen rádöbbentem, hogy nem tudom kiejteni. Gondolatban végigpörgettem az összes ismert verziót, de fogalmam sem volt, hogy melyiket kéne alkalmazni. Kívülről nézve rendesen lefagyhattam, mert az ismerősöm némi udvarias várakozás után rám kérdezett. Szégyenletes alibimegodást választottam: "Tudod, az a rövid nevű utca kettővel a Van Ness után".

Vizsgáljuk most meg a cikk elején feladott rejtvényt. Nem mintha feltételeznénk, hogy bárki is elrontotta volna közületek, de csak a rend kedvéért, az említett négy szó az alábbi rímekkel azonosítható be:

  • lough / rock
  • plough / how
  • slough / loo, slow vagy buff (jelentéstől függően mindhárom lehet)
  • Gough / buff

Ti, mint a TWIO-n nevelkedett olvasók, eddig is képben voltatok, de ezek után nyilván tökéletesen érzitek a pályát ough-ügyben. Amennyiben mégis jól esne némi kiegészítő szellemi táplálék a viharosabb időkre, alább közlünk még két mondatot, amely készítőik szerint egyaránt tartalmazza az összes előforduló kiejtést. Mi ugyan hibádzani látjuk mindkettőt, de azért szívesen bocsátjuk rendelkezésetekre őket:

1. A rough-coated, dough-faced, thoughtful ploughman strode through the streets of Scarborough; after falling into a slough, he coughed and hiccoughed.
2. Though a rough cough and hiccoughs ploughed through him, he houghed the horse with thorough thoughtfulness.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (40)

1

PAStheLoD, 2005. augusztus 21. vasárnap, 23:08 (#)

Szép nyelv ez az angol, szó se róla, mégis néha úgy érzem, ennyire nem akarom megismerni :)

2

Palmer, 2005. augusztus 22. hétfő, 00:59 (#)

Ez aztán nyelvtörő (vagy inkább agypukkasztó) nyelvészeti dolog. :)
Ha megengeditek: a magyarnak még a "th"-ás hangok kiejtése is gondot okoz.
Megtanulása komoly nyálveszteséggel jár. Ennek kipróbálására hallottam anno az angol tanáromtól az alábbi nyelvtörő versikét.

"Theodor Thick Thumb
Thrusts his thick thumb
Through a thorny thicket
Of thirty three thousand thistles"

Ha elég gyorsan próbálod kimondani, biztosan kiszáradsz... :-)

3

Gr0, 2005. augusztus 22. hétfő, 01:12 (#)

Hát, azért kellő gyakorlattal meg lehet úszni csulázás nélkül, de tényleg nem megy könnyen :)

Gr0

4

Adi, 2005. augusztus 22. hétfő, 01:13 (#)

Nem kell betojni, próbáljátok meg egy angol anyanyelvűvel kimondatni a mi a, gy, illetve ty hangunkat, meg fog izzadni! :))

Figyelem, az "a" csak igazi, magyaros a-ként fogadható el, mindenféle á-ba és ó-ba hajló félmegoldások nem. :)

5

Gr0, 2005. augusztus 22. hétfő, 03:12 (#)

Adi,

egy angolnak nem nagyon esik nehezére a gy (due, duke), a ty (Tuesday, virtue).

Gr0

6

nyelv-ész, 2005. augusztus 22. hétfő, 08:11 (#)

Soxor csodálkozom, mikor arról hallok valakit panaszkodni, hogy az angol nyelv kiejtése mennyi nehézséget okoz, és hogy mennyire különbözik a leírtaktól. Pedig ahhoz, hogy szembeköpessük magunkat egy külföldivel, nem kell átevezni a nagy vízen túlra. Holland ismerősünk keresztneve saját bevallása alapján valahogy így hangzik:

"Khhrridhhh" - torokból, bő nyállal, mint amikor a kocsma előtt harákol valaki.

Miután megtörülköztünk, megkértük, írja le, mert nem vagyunk járatosak a németalföldi kiejtésben.

Leírta:

Gedeon.

7

Gr0, 2005. augusztus 22. hétfő, 10:49 (#)

A nők bálványa? :)

Gr0

8

Zuzu, 2005. augusztus 22. hétfő, 12:07 (#)

Amsterdam, taxiban.
- A Van Gogh múzeumhoz szeretnénk menni.
- Hova?
- A Van Gogh múzeumhoz.
- Nem értem, megismételnétek?
- Venszánt Ván Gog...múzeum.
- Ááááá, FÁNKOK!

9

birop, 2005. augusztus 22. hétfő, 12:34 (#)

Nyári élmény egy lánnyal a Balaton parton. :) Lévén nem hazai volt az illető, közös nyelvnek maradt az angol. Az egyik mondatánál viszont csak nem jutottam dűlőre az egyik szóval. A végére kiderült, hogy az általa ejtett enák az az enough volt. Nagyon nem értettem, hogy nem lehet ennek a kiejtését tudni, most így olvasva a cikket, kevésbe neheztelek a lányra azóta. (nem mintha eddig)

10

HAlga, 2005. augusztus 22. hétfő, 13:18 (#)

Halihó!

Egy számomra érdekesnek tűnő eset saját nyelvünkből:
A "daru" többes száma függ a jelentéstől:
"daruk" illetve "darvak".

11

Pocakos, 2005. augusztus 22. hétfő, 13:23 (#)

HAlga(10): Farmer - detto: farmerek és farmerok

12

Boca, 2005. augusztus 22. hétfő, 13:34 (#)

Eleg vicces a sved kiejtes is.
Pl. ki tudja, hogy kell helyesen kiejteni azt, hogy Alvsjö?

13

Pocakos, 2005. augusztus 22. hétfő, 13:47 (#)

birop(9): mondd, mit csináltál azzal a nővel? ;-)))

14

birop, 2005. augusztus 22. hétfő, 13:48 (#)

Egyáltalán mi az az Alvsjö? Amúgy nem tudom, hogy mi a rosszabb, ha van néhány rendetlenekedő szó kiejtés szempontjából, vagy ha minden a szabályok mentén zajlik. A németeknél a z az ugye "c", eu az "aj" , s "sz". Hát akkor fussunk neki a Zeus-nak. Cájsz. Szegény Zeusz, szerintem azóta is villámokat szór minden német nyelvészre. :)

15

birop, 2005. augusztus 22. hétfő, 13:50 (#)

Mit csináltam volna, Pocakos? Nyelvészkedtem. Hajnalig. :)

16

Pocakos, 2005. augusztus 22. hétfő, 14:11 (#)

birop: Ha csak nyelvészkedtél, akkor már értem a leányzót! Úgy hajnal felé. Én, balga meg már azt hittem, hogy erőszakoskodtál... ;-))

17

Ali, 2005. augusztus 22. hétfő, 14:19 (#)

RumZeus :)))))))))))))))

18

Zetto, 2005. augusztus 22. hétfő, 14:35 (#)

Én úgy tanultam, az eu hangkapcsolatot úgy ejtik, hogy oj. Pl. neu -> [noi]

Magyarba viszont valami középnémettől eltérő dialektusból szűrődhetett át a dolog. Mindig fogom a fejem, amikor azt, hogy Deutsch, Dájcsnak ejtik a tévében - Dojcs helyett...

19

birop, 2005. augusztus 22. hétfő, 14:41 (#)

:)

20

Zetto, 2005. augusztus 22. hétfő, 14:46 (#)

Egykori némettanárnőm egyébként még említette is, hogy milyen rossz, hogy a német múzeumokban és a tévében is Zeus-t Cojsznak ejtik, holott zeusznak kellene, idegen eredetére való tekintettel. Persze a németek Tarzannal (Tarcan), a jedivel (jedi, jével dzsé helyett), és a ninjával (ninja, jével dzsé helyett) sem tesznek kivételt...

21

Pocakos, 2005. augusztus 22. hétfő, 15:10 (#)

(20): Viszont a Cessna-ból a németek csináltak "csesznát". Szegény Clyde Cessna, ha ezt tudná.....

22

ses, 2005. augusztus 22. hétfő, 15:29 (#)

(21)-re: nalátjátok. Teutonok egyszer megpróbáltak alkalmazkodni, azt mi lett belőle. :) Persze, hogy utána inkább tarcanoztak ész nélkül!

23

Zetto, 2005. augusztus 22. hétfő, 15:40 (#)

Apropó teuton...

Tavaly tudtam meg, hogy volt egy híres germán hadvezér, akit Tacitus-nak neveztek latinul (egy 1876-os angol történelemkönyvben olvastam). Na, állítólag onnan a Teuton, abból pedig szépen kialakult a "dojcs" szó.
(az alant látható link szerint ez egy kicsit persze máshogy volt...)

Érdekesség, hogy a Teutont az angolszászok tyútonnak/tútonnak ejtik ( melléknévként pedig Teutonic -> http://www.etymonline.com/index.php?search=teutonic&searchmode=none ), míg németül kb. tojton lehet az ejtése.

Sohasem hallottam még németeket ilyet mondani, az az igazság :)

24

Zetto, 2005. augusztus 22. hétfő, 15:53 (#)

http://en.wikipedia.org/wiki/Teuton

Most vagy elkavart valamit Sir Palgrave ( http://en.wikipedia.org/wiki/Francis_Palgrave ), vagy én emlékeztem rosszul, vagy ez egy másik Tacitus...

25

Zetto, 2005. augusztus 22. hétfő, 16:11 (#)

Nagyon offtopic lettem, bocs...

Régen olvastam a könyvet és valamit egy kicsit félre is olvashattam annak idején. Mivel tévedtem, megosztom az online forrást, amit épp most találtam meg.

http://pge.rastko.net/dirs/pge/pge05/100168/e100168.html

26

stsmork, 2005. augusztus 22. hétfő, 20:28 (#)

Én egyszer egy német professzor előadásában figyeltem fel rá, hogy kicsit sokat emlegeti az Amerikai Űrkutatási Hivatalt. Egész hosszú időbe telt, mire észrevettem, hogy nem a "názá"-ról van itt szó, hanem az "another" szót ejti így a pasi :-)

27

Pocakos, 2005. augusztus 23. kedd, 10:28 (#)

Véletlen? Van ilyen? Ezt most kaptam
.


ENGLISH SPELLING


I take it you already know

Of tough and bough and cough and dough.

Others may stumble, but not you,

On hiccough, thorough, laugh and through.

Well done! And now you wish, perhaps,

To learn of less familiar traps.

Beware of heard, a dreadful word,

That looks like beard and sounds like bird,

And dead: it's said like bed not bead –

For goodness sake, don't call it "deed."

Watch out for meat and great and threat

(They rhyme with suite and straight and debt).

A moth is not as moth in mother

Nor both in bother, broth in brother,

And here is not a match for there,

Nor dear and fear for bear and pear.

And then there's dose and rose and lose –

Just look them up – and goose and choose,

And cork and work and card and ward,

And font and front and word and sword.

And do and go and thwart and cart –

Come, come, I've hardly made a start.

A dreadful language? Man alive,

I'd mastered it when I was five!


(megjegyzem a Gough-fal nekem soha sem volt problémám, mivel az egyik miniszterelnökünknek (Whitlam) is ez volt a keresztneve.)

28

birop, 2005. augusztus 23. kedd, 10:47 (#)

Azért a magyar nyelv se az a felhőtlen boldogság. Bizonyára sokan ismeritek: http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=44121&rid=MmtUTQ==

29

Boca, 2005. augusztus 23. kedd, 11:04 (#)

Birop (14), Alvsjö Stockholm egyik kulvarosa. Nem volt idom elmelyulni a kiejtesi szabalyokban, de azt hiszem kovetkezetes a kiejtesi rend, csak nekunk furcsa. Ezt a szot pl ugy kell kimondani, hogy elhho. De igazabol nehez visszaadni a vasuti hangosbeszelon hallottakat.

30

Ali, 2005. augusztus 23. kedd, 11:05 (#)

Birop, nemrég olvastam a magyar hangkészlet ügyében érdekes dolgokat. Azt eddig is tudtam, hogy volt zárt 'e' a magyarban, hiszen néhol még ma is használják és a szegedi 'ő'-zés is erre épül (tehát nem minden 'e'-ből lesz 'ő'!), az is közismert, hogy az 'ly' valaha a 'j'-től különböző hangot jelzett. Azt már kevesebben tudják, hogy 'i'-ből sem csak egyféle volt, hogy kétféle 'h'-t ejtünk (erre csak a nyelvtanulók figyelmét hívják fel, hogy az "ihlet" szavunk 'h'-ja felel meg a német 'ch'-nak), vagy hogy a "játék" 'j'-je teljesen más, mint a "kapj" utolsó hangja. Na most, egy XIX.századi MTA mű 28db(!!) magánhangzót ismer (fele hosszú, fele rövid) és a ragozásunk még "emlékszik" ezekre a kiveszett hangokra, ezért tér el egyébként látszólag azonos vég ellenére sok szó tárgyesete és a többi. Meg persze közben jönnek be új jelenségek is... (Házi feladat megmagyarázni egy magyar nyelvet tanulónak, a Dessewffy név kiejtését, bemelegítésnek lehet kezdeni Batthyányval. :) )

Még egy kis érdekesség, nyelvi játékok kedvelőinek:
http://www.rpg.hu/iras/mutat.php?cid=2328

31

ses, 2005. augusztus 23. kedd, 11:21 (#)

Pocakos (27), igen-igen, ez teljesen kiment a fejemből, pedig milyen alapmű :) Köszi!

32

Gr0, 2005. augusztus 23. kedd, 11:22 (#)

Pocakos,
ezt a verset nem kellett volna... fájdalmas emlékeket ébreszt. Az egyetemen Fonológia órána prof behozta - illetve ezt, és két másik ilyet - és fel kellett olvasnunk hangosan, az első emberke kezdte, hibánként adtuk tovább. Nem volt kicsi a csoportlétszám, de 2 teljes kört megtett a papír a vers végéig :))))

Gr0

33

birop, 2005. augusztus 23. kedd, 11:25 (#)

Kösz Ali a linket, az ilyesmi mindig leköti az embert.

34

Gr0, 2005. augusztus 23. kedd, 11:41 (#)

" szegedi 'ő'-zés"

Ez érdekes eeset. Szerte az országban így ismerik, holott - bár kétségkívül markánsan jelen van a szegediek beszédében, a környéken, pölö Makón sokkal jobban megfigyelhető. Az általam ismert, legjobban ő-ző ember pölö pont makói volt (a fenti következtetést nem belőle szűrtem le, hanem leginkább saját tapasztalatból, szegedre jártam egyetemre, kedvesem onnan származik, és Makón is jártam nem kevésszer egyetemi éveim alatt)

Gr0

35

birop, 2005. augusztus 23. kedd, 12:21 (#)

Szeged kezd túl nagy város lenni ahhoz, hogy az ő-zés megmaradjon benne. Ott van pl Debrecen, ahol inkább a környékbeliek tartják még az au - ó felcserélését (pl az autóból óto lesz, míg a lemegyek a tóra, helyett lemegye a taura), nem pedig maguk a debreceniek. Ott is inkább már csak a környékbelieknél és az időseknél érhető tetten a dolog.

36

Gr0, 2005. augusztus 23. kedd, 12:31 (#)

Minden bizonnyal a nagyvárosok ilyesféle hígulása is benne van a dologban.

Gr0

37

tekatana, 2005. augusztus 25. csütörtök, 16:31 (#)

#5 - gro, de az nem ugyanaz, mint ahogy new york sem nyújork nekik. szoval adinak igaza van, a gy-vel megszenvednek es az a-val is (az en nevem keptelenek kiejteni rendesen - vagy ottila, vagy áttila, de volt mar ottellohoz kozeli is :)

38

Gr0, 2005. augusztus 25. csütörtök, 16:46 (#)

tekatana,

"de az nem ugyanaz, mint ahogy new york sem nyújork nekik"

De. Egy angolnak igen. "amerikaiul" valóban általában n-t ejtenek a new elején (ott sem mindenhol).

A gy-vel általában azért szenvednek meg, mert nem tudják, hogy az tulképp a duke ekső hangja. Egy angolnak a gy betűkapcsolat minden, csak nem gy.

Gr0

39

ses, 2005. augusztus 25. csütörtök, 17:12 (#)

Gr0, de nem. Az angolnak sem nyújork, hanem nyújók ;)

40

Gr0, 2005. augusztus 25. csütörtök, 17:47 (#)

Bassz, ott a pont :))))

Gr0


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork