Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53884 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Praktikus angol hibalista

ervin cikke a TWIO rovatból, 2006. július 23. vasárnap, 11:00 | 20 hozzászólás

Ezer és egy van ilyenekből a weben, ezt azért ajánlom a figyelmetekbe, mert tényleg jó kis gyűjteményt ad az anyanyelvűek - elsősorban amerikaiak - által is gyakran elkövetett hibákból, ráadásul pont olyanokat sorol fel, amelyek engem idegesítenek. A lista elemeinek közös jellemzője, hogy általában a beszélt nyelv szűrődik át helytelenül az írásba, továbbá külön pech, hogy a szimpla helyesírás-ellenőrzők által észrevehetetlen hibákról van szó.

Tanulmányozzátok szorgosan, a kommentekben még több jó találat olvasható.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (20)

1

katmandu, 2006. július 23. vasárnap, 12:28 (#)

Ez murvajó.
Az angol anyanyelvűek nem tudnak angolul :)
De magyarban is valsz ugyanezt találnánk...

(Na, megyek kicsit hazudozni a kanapéra :) )

2

Author Profile Page stsmork, 2006. július 23. vasárnap, 14:37 (#)

Dublinban láttam egyszer egy újságos kirakatában egy kézzel gyártott feliratot, ez állt rajta: STATIONERY DOWNSTAIRS. Közelebbről megvizsgálva a feliratot, kiderült, hogy a "stationery" szóban az e-betűt utólag ragasztották oda gondos kezek, a felirat ugyanis eredetileg így szólt: STATIONARY DOWNSTAIRS.

Ezek egyébként tipikusan "native speaker" hibák, amelyeket csak az követ el, aki hallás alapján tanult meg angolul. A külföldiek nehezen értik meg, hogy hogyan lehet összekeverni a "you're" és a "your" szavakat, amikor egészen másképp írjuk őket, miközben egy anyanyelvű számára ez a kettő ekvivalens, hiszen ugyanúgy kell őket kiejteni.

Nem csak az angol nyelvben van meg ez a jelenség; ha találkoztatok már olyan második generációs magyarral, aki külföldön született és nőtt fel, a szüleitől tanult meg magyarul, és bár nem ez az anyanyelve, mégis kifogástalanul beszéli, de iskolában sosem tanulta; és volt szerencsétek írásbeli megnyilvánulásait is látni, akkor tudjátok, hogy olyan fertelmes helyesírással írnak, hogy azzal Magyarországon funkcionális analfabétának nyilvánítanák őket. A különbség csak az, hogy az angol nyelv és kultúra hagyományosan toleránsabb a helyesírási és nyelvtani hibákat ejtőkkel szemben, de ezen a téren (sajnos) mi is gyors ütemben kezdünk felzárkózni hozzájuk.

3

Balage, 2006. július 24. hétfő, 04:59 (#)

"...olyan fertelmes helyesírással írnak, hogy azzal Magyarországon funkcionális analfabétának nyilvánítanák őket."

Nem kell ehhez második generációs magyarnak lenni. Nézz be bármelyik hazai weboldal fórumába, a többség az. Ha rájuk szólsz, leugatnak, és azt mondják, te vagy nevetséges. :(

4

Ali, 2006. július 24. hétfő, 10:53 (#)

Szerintem a helyzet még rosszabb, mint a 3. hozzászólásban felvázolt, mert nem egyszer tapasztaltam, hogy az érthetetlenségig eltorzított "helyesírás" mellett alapvető mondatszerkesztési problémák is fennállnak. Egyszerűen képtelenség kihámozni, mit is akar az illető. Külön öröm nézni, ahogy egyes esetekben hajba kapnak, ki hogyan is értette a dolgot... Erről viszont eszembe jut egy utazás hazánk egyik gazdasági katasztrófazónájába (nem mondom a település nevét, de ipari romok és csaknem teljes munkanélküliség jellemzi, valamint magas családon belüli gyermekszám). A buszon elkerülhetetlen volt kihallgatni egy család beszélgetését az általuk használt hangerő miatt. Azonban a beszélgetés technikailag egy igen zajos vonalon történő modemes próbálkozásnak hatott, ahol az állomások kétségbeesetten próbálják újra és újraszinkronizálni magukat és adat alig jut át: a legtöbbször a "mi van?", "mi?" és a "he?" "szinkronjelek" töltötték ki az információs csatornát és a légteret. Nem tudom kinek van hasonló élménye, de nekem az, amikor nyolc-tíz oda-vissza "he?", meg "mi va'?'" döbbenetes volt. Vagy amikor végre átment egy-egy szó, annak is hat-nyolc lépéses "megerősítése" zajlott le: "A Laci?" -- "He?" -- "A Laci?" -- "Mi va'?!" -- "Az vót?" -- "Ki?" -- "Hát a'!" -- "He?" -- "Az vót, nem?" -- "A Laci?" -- "Az!" -- "Mi vót vele?" -- "He?" -- "Mi vót vele?" -- "Kivel?" -- "A Lacival!" -- .........

5

szilvus, 2006. július 24. hétfő, 15:54 (#)

Ezek nem is voltak olyan izgi vagy trukkos hibak...

6

Author Profile Page ervin, 2006. július 24. hétfő, 17:26 (#)

Így van. Ezek inkább gyakoriak és bosszantóak. :)

7

szilvus, 2006. július 24. hétfő, 20:59 (#)

Jójó, lehet, de a nem anfol anyanyelvűek sokkal bénább hibákat szoktak ejteni. Pl. van egy svájci barátom aki nem volt hajlandó ragozni az igéket sem személyben, sem időben, mondván h úgyis mindenki megérti.
Vagy a számomra legidegesítőbb: ha vki question tag-(ek)et használ, de nem tudja őket ragozni, azaz mindig azt teszi a mondat végére h "isn't it" - ezt egy német barátom szokta mondani.
Esetleg versenybe szállhat az "I don't have nothing to say", szóval a dupla tagadás (spanyoloktól előszeretettel :)

8

Author Profile Page eszpee, 2006. július 24. hétfő, 21:22 (#)

szilvus, az "I ain't got nothin' to say" teljesen anyanyelvi-kompatibilis :)

9

kikko77, 2006. július 24. hétfő, 21:27 (#)

Szilvus, a német barátod nincs is olyan messzi az angol "innit"-től, amit viszont tényleg minden mondat végére oda lehet tenni "irregardless", hogy milyen személyű alany, igeidő van az adott mondatban. :)

10

szilvus, 2006. július 24. hétfő, 21:58 (#)

kikko77, de akkor miért nem tudják azt tenni a mondat végére h "right?", azt legalább nem kell ragozni :)

eszpee, jogos, az "ain't" univerzális segédigét =) télleg szokták használni noone//nothing//no előtt. bár nemtom melyik helyesírásellenőrző nem szűr az "ain't"-re =D

11

szilvus, 2006. július 24. hétfő, 22:00 (#)

eszpee, nézd csak: "It ain't no ballpark either" na ki mondja meg először honnan van az idézet? :)

12

Author Profile Page eszpee, 2006. július 24. hétfő, 22:12 (#)

szilvus, sajnos csak google alapján volt meg. :)

13

sic, 2006. július 25. kedd, 02:55 (#)

Valoban, a cikkben leirt hibàk anyanyelvueket érintenek, de ugyanakkor figyelembe kell venni hogy ellentétben az angol, vagy plàne a francia nyelvvel, helyesiràsi (nem nyelvtani!) hibàra a magyar nyelv nem ad sok alkalmat.
Majdnem kétszer akkora abc-vel mint a tobbi, csak kvàzi le kell irni amit hallunk, néhàny kivétel van, slussz passz. Ez szàmomra valamelyest, ha nem is indok, de magyaràzat arra hogy sokkal kevésbé toleràlt a helytelen iràs.
Az SMS jellegure vett szoveg meg zavaro mindehol, nem magyar specialitàs.
Talàn az emeltebb hibalehetoség miatt kevésbé szociàlis kategoriàra jellemzo, illetve magasabb tanultsàgi szinten is elofordul. De azért egy helyes kis szegregàcios eszkoz marad.

14

szilvus, 2006. július 25. kedd, 05:56 (#)

eszpee, nem baj =)

sic, szerintem a francia helyesírás sem olyan nehéz, ha azt nézzük, hogy egy betűcsoportot mindig ugyanúgy ejtenek ki. pl. az "eau" az mindig "ó"-nak hangzik, stb.

15

sic, 2006. július 25. kedd, 11:05 (#)

#14-szilvus Forditva. Anyanyelvuekrol van szo, tehàt hallàs utàni iràsrol, az "o" hang az lehet:
o
oh
au
aux
eau
eaux
Az "e" hangra meg a fél szotàrt ide kéne màsolnom, participe passé-t és infinitif-et szinte mindenki felcserélt màr.

16

szilvus, 2006. július 25. kedd, 11:38 (#)

#15: sic,
oks, jogos. bar ezt pont egy anyanyelvu fejtette ki nekem mult csutortokon =) szerintem ha nem csak egyetlen szot hallasz, hanem egy mondatot akkor viszont meg tudod oket kulonboztetni, sot van amelyik inkabb hosszu, mig van amelyik inkabb rovid "o"-nak felel meg. sztem :)
es az anyanyelvu azert nem jelenti azt h sosem tanult irni, tehat o is elvileg megtanulja azokat a szabalyokat, amiket mi is...pl h apu, falu, kapu, stb rovid "u"...

17

sic, 2006. július 25. kedd, 12:05 (#)

#16-szilvus Hosszu és rovid magànhangzok a magyarul beszélok vilàgàban egy evidens dolog, mivel phonema értéku a kulonbség. Egy jott ment franciànak, nyelvészeti képzettség nélkul ez csak o, északi, déli, breton, elzàszi, pàrizsi accentusokkal.

:) Nyilvàn meg kell oket kulonboztetni és erre a mondat ad alkalmat. A syntax sokkal fontosabb mint magyarul, lévén declinaison nincs, nem lehet az alanyt és a tàrgyat pl ugyanolyan kényelmesen odapakolni ahova tetszik, a mondant szerkezetében elfoglalt helye hatàrozza meg mibenlétét. Talàn emiatt is mondjàk ezt a nyelvet analytikusnak, erosen nominàlis, ezt a merevséget angolul az igehasznàlat oldja fel. Magyarul meg szerintem bàrmi torténhet.

A példàd rossz, rovid u val irod amit ugy is mondasz, tehàt fonetikusan. Sokkal tobb szabàlyt kell megtanulnia egy francia anyanyelvunek hogy tobbé kevésbé helyesen irjon.

18

szilvus, 2006. július 25. kedd, 13:29 (#)

#17 sic,
Az felsorolt szavak ugy jottek, es sztem jo a pelda =), h elsoben ezek voltak kirakva a falra... olyan szavak amiket neha hosszu u-val ejtenek (rosszul) es megis roviddel kell irni. Nyilvan ezert kellett ezt nekunk is megtanulni. Es ugye van meg egy csomo-csomo magyar szo, amiben a hosszu maganhangzot megis rovidnek ejtik, vagy forditva.

A declinaison majdnem teljes hianyaval pedig egyetertek (a francia nyelvben).

19

acser, 2006. július 25. kedd, 23:33 (#)

Miccoltok a kovetkezo amerikai megnyilvanulasokhoz?
"Friday is our most busiest night." - pincerno az etteremben
"I could have went home." - kollega

20

szilvus, 2006. július 26. szerda, 11:03 (#)

Jeeez, az a pentek telleg nagyon forgalmas lehet =)


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork