Hozzászólások | Szólj hozzá! | Rovatok és keresés
stsmork cikke a TWIO rovatból, 2007. december 29. szombat, 19:12 | 29 hozzászólás
Decimal Day a neve 1971. február 15-ének, ezen a napon vezették be Nagy-Britanniában (és vele párhuzamosan Írországban is) a decimális pénzrendszert. Ködös Albion lakói addig ugyanis egy mai szemmel nézve képtelenül bonyolult pénzrendszerrel szopatták magukat, illetve a hozzájuk látogató turistákat. Vessünk csak egy pillantást egy korabeli Twining's-plakát áraira: Sold in packets at 3/8, 2/6, 2/0, 1/10, 1/6 per lb.Mi a túró ez a sok
tizedestört? A marhahús osztályozásának sikerén felbátorodva újabb hiánypótló post következik.
A pre-decimális rendszer a fontot nem 100, hanem 240 pennyre osztja. De nem is ez kavarja meg az embert igazán, hanem a címletek. Tizenkét penny egyenlő egy shillinggel, húsz shilling pedig egy fonttal. Így gyakorlatilag három szint létezik: font, shilling és penny, amelyek között nem decimális az átváltás, ezért az összegeket kötőjellel vagy perjellel elválasztva írták: 3/2/10 azaz három font két shilling és tíz penny. Kisebb összegeknél nem írták ki az első nullát, tehát a különféle méretű teáscsomagokat Twining úr 3 shilling 8 penny, 2 shilling 6 penny, 2 shilling, 1 shilling 10 penny és 1 shilling 6 pennyért árulta.
A számlákon három külön oszlopot vezettek, külön-külön összeadták az oszlopokban lévő számokat, figyelembe véve az átvitelt (1 shilling = 12 penny, 1 font = 20 shilling). Nézzétek meg például a Walmsley & Smith Millers & Corn Merchants által kiadott számlát, anno 1932. (A teljes méretű változat megtekinthető itt.)
Hosszas fejtörés után a következőket ókumláltam ki:
Huh.
A könyvelők valószínűleg hozzászoktak ehhez a rendszerhez és nem találták szükségtelenül bonyolultnak, de vajon nem zavarta-e össze ez az egyszerű embereket? Nem, valószínűleg azért, mert ritkán kellett egy fontnál nagyobb összegekkel számolniuk. Az nap-óra-perc közötti átváltás sem decimális, mégsem zavar meg senkit, mert nagyon ritkán kell nap-óra-perc értékekkel számolnunk.
Tovább bonyolítja dolgot, hogy rengeteg különféle címletű érme volt forgalomban. Shillingből létezett 1, 2, 2.5 (!) és 5 shillinges, ezeknek mind saját nevük van: shilling, florin, halfcrown és crown. A florint eredetileg azzal a szándékkal vezették be, hogy az lesz majd a decimális rendszer alapja. (Vegyük észre, hogy 1 font = 10 florin.) Mindezt valamikor még a tizenkilencedik század közepén. A legbizarrabb érme minden bizonnyal a guinea, amelynek értéke 21 shilling, azaz egy font és egy shilling. Bár magát az érmét 1816-ban kivonták a forgalomból, a lóversenyek pénzdíjait hagyománytiszteletből még ma is guineában tűzik ki.
(#)
, 2007. december 29. szombat, 19:23A szüleim 1969-ben néhány hónapig Londonban éltek. Amikor lakást keresve a hirdetésekben a "G" egységgel találkoztak, a papám kiforgatta a zsebeit, és megkérte egy ismerősét, mutassa meg, melyik az. "Ja, azt már százötven éve megszüntettük" - jött a válasz fapofával.
(#)
, 2007. december 29. szombat, 20:43erre irta azt pratchett hogy az angolok a mai napig nem birkoznak meg a mertektelenul bonyolult metrikus rendszer atvaltasaival :D
(#)
, 2007. december 29. szombat, 21:13Természetesen Twining's plakát és Twining úr, 's nélkül.
A többi O.K. Pótolja a hiányt :-)
, 2007. december 29. szombat, 21:36 (#)
Ez egy komoly hiánypótálás. Eddig angolszász regényekben/filmekben sosem értettem ezeket az átváltásokat.
, 2007. december 29. szombat, 21:50 (#)
Tintanyúl, kijavítottam, kösz, hogy szóltál! Mentségemre szolgáljon, hogy nem az ő teáikat iszom :)
(#)
, 2007. december 29. szombat, 22:41jó cikk, érdekes volt elolvasni :)
viszont egy apróság: a plakáton pont nem tizedestörtek vannak.
(#)
, 2007. december 29. szombat, 23:00Ezekről se feledkezzünk meg:
http://en.wikipedia.org/wiki/British_sovereign_coin
és
http://en.wikipedia.org/wiki/British_half_sovereign_coin
Ilyen szép sárkányölős-szentgyörgyös érmém volt nekem is, lévén Szent György a családi védőszent, de sajnos a legutóbbi költözéskor nyoma veszett.
, 2007. december 29. szombat, 23:09 (#)
1971. Nem is volt olyan régen. Pedig belegondolva, rengeteg minden történt már pusztán 2000 óta is.
(#)
, 2007. december 29. szombat, 23:48Kíváncsi leszek, hogy majd mi mit kapunk az euróval (ha megérjük :D ). Szegény franciáknál láttam 2002 körül a kétségbeesett számolgatást a kétféle egységben számoló kalkulátorokkal...
Érdekes, hogy ezt a három váltós rendszert tényleg hogy meg lehetett szokni, az óra mintájára... Ugyanakkor az is elgondolkodtató, és jól rávilágít a brit birodalomban forgó vagyonokra, hogy egy ilyet huzamosabb ideig fenn lehetett tartani. A pórnép rakosgatta a pennyket, Sanghajban meg egész országok árát érő ópium-készletek cseréltek gazdát.
Remek post, köszi.
(#)
, 2007. december 30. vasárnap, 12:09Érdekes post, köszi!
A kérdés: honnan jönnek ezek a téma-ötletek? :)
(#)
, 2007. december 30. vasárnap, 12:29Ha rosszmájú lennék, asszondanám, ez innen jött:
, 2007. december 30. vasárnap, 12:33 (#)
nyelv-ész, az ilyesmit kijelentő módban sokkal elegánsabb mondani, mint ál-feltételesben.
(#)
, 2007. december 30. vasárnap, 12:47Akkor úgy mondom, hogy ha én az angol pénzemekről kívánnék postolni, onnan merítenék ihletet.
(#)
, 2007. december 30. vasárnap, 12:54pénzemekről = pénzNemekről
(#)
, 2007. december 30. vasárnap, 14:07A Benelux államokban, franciáknál, olaszoknál, spanyoloknál, sőt, a németeknél és osztrákoknál még mindig szákolgatják, sok helyen, nagyáruházakban ki van írva az euro ár alá-mellé lirában, pesetában, belga frankban, guldenben, stb; sőt a blokk alján is szerepel mondjuk francia frankban is a miheztartás végett, szóval igazi káosz... Ja, és többnyire utálják az eurót! Lásd pl. az olasz törekvéseket a lira visszaállítására...
(#)
, 2007. december 30. vasárnap, 14:09szákol=számol. Ó, Freud :-)
(#)
, 2007. december 30. vasárnap, 14:49stsmork, ugye csak véletlenül felejtettél az angol pénznemekről szóló cikk szövegében 1 db osztrák sChillinget?
(#)
, 2007. december 31. hétfő, 00:16Ne felejtsük ki a farthinget se! :)
, 2007. december 31. hétfő, 08:01 (#)
#15: Szerintem az lehet a gond, hogy nagy az eltérés a régi és új pénzben megadott árak számértékei között. Írországban teljesen zökkenőmentes volt az átállás: január elsején kettőt tapsoltak, és attól kezdve minden és mindenki csak euróban számolt. Egy euró 0.787564 ír fontnak felel meg, ezért a számokban nem volt nagy eltérés. Érdekes különben, hogy az átállás előtt hat hónappal már feltűntek a boltokban az euróra kerekített árak: ami korábban 29.99 ír fontba került volna, annak hirtelen levitték az árát 27.55-re; ha közelebbről megnézted az árcédulát, akkor láttad, hogy ez euróban éppen 34.99.
#17: elgépelés, javítottam, köszi!
(#)
, 2007. december 31. hétfő, 17:14Azért még ezt a káoszt is lehet fokozni:
http://en.wikipedia.org/wiki/Cypriot_pound
Mindez, kombinálva több különböző (görög, török, esetleg angol) inkompatibilis mértékegység-rendszerrel, határozottan érdekessé tette a legegyszerűbb piaci bevásárlást is - a turisták számára mindenképpen...
(#)
, 2008. január 7. hétfő, 15:39(lassan talan eljon a keverocsap napja is vegre...)
(#)
, 2008. január 20. vasárnap, 11:34Sziasztok! Nekem nagy kedvencem anglia és uk. Egyik kedvenc sorozatoma Csengetett MyLord? Itt visszont van még gini, font sterling(az a font ugye?) és a többi. Ha valaki ezt leírná részletessen. 1927ben milyen pénzérmék voltak és mi a váltásuk azt megköszöném. Másik, hogy ott 1Fontot se keresett cseléd egy hét alatt, most meg 3.5F a min.bér. Hát...értéktelenedik a pénz:D
(#)
, 2008. január 20. vasárnap, 11:34e-mail: bartalosl@gmail.com
(#)
, 2008. január 22. kedd, 23:25a Gini (Guinea-spelling?) az 21 Shilling volt, tehát a Font-nál 5%-kal erősebb.
Korosabbak akiket egykori anglomániás tanáraik még az Eckersley-ből is tanitottak magukba szívták az ilyen apróságokat. :)
(#)
, 2008. január 22. kedd, 23:44Nem kell, mily sajnálatos
A háboruból visszamaradt húszfilléres, vashatos...
Valószinüleg a vashatos is 1/6-od valami volt.
ez a felváltva felezés-harmadolás nem is olyan kiismerhetetlen, a lábazás es törthüvelykezés sem természetellenes amig osztásra és szorzásra nem kerül a sor, de a Celsius-Fahrenheit, uncia-centiliter, uncia-gramm így a második dekád vége felé is szivat, csak lassan alakulnak ki olyan kapaszkodók mint hogy a 12oz sörösdoboz az kb 3,3dl vagyis harom doboz kb egy liter.
a dollár váltópénzei pedig a penny, nickel, dime, quarter, amelyek 1,5,1o,25 centet érnek, de ez nincs feltüntetve rajtuk- az egyszerüség kedvéért.
(#)
, 2008. január 22. kedd, 23:46bocs, nem láttam hogy a gini (guinea) a cikkben is ki lett fejtve...
, 2008. január 23. szerda, 07:21 (#)
#22: Az angol pénz hivatalos neve "pound sterling", de természetesen mindenki csak "pound"-nak hívja. A "sterling" elnevezés Írországban volt használatos az euró bevezetése előtti időkben, így hívták az angol fontot, megkülönböztetendő az ír fonttól. Ez utóbbit egyébként "pund"-nak is írták, de úgy vettem észre, hogy csak a szlengben.
(#)
, 2008. november 23. vasárnap, 16:57"Eckersley-ből" ...nem csak a korosabbak emlekeznek erre! :D
en 27 vagyok es bizony nekem is tanitotta ezt a magantanarom amikor 12 voltam..
na jo az igaz hogy o meg vagy 70 eves volt akkor, szoval boven elt meg a regi penzrendszerben angliaban :)
viszont azt megemlitenem hogy kesobb en is tanitottam ugyanabbol a konyvbol es az osszes diakom nagy erdeklodessel tanulta a regi angol penzrendszert.
nagyon jo cikk, gratulalok!
(#)
, 2009. augusztus 15. szombat, 13:12En ugy hallottam, hogy a sterling eredetileg az ezust feldolgozasakor hasznalt szakszo, es az ezust mas femekkel valo keveresenek az ara'nya'ra utal. Vagyis, 1 font sterling azt jelenti, hogy sterling tisztasagu ezustbol egy fontnyi (1 font tomegu) mennyiseg. Ezert is merleg a font, mint penz jele (£ = libra = merleg).
Hulye hagyomanyok. :)
» Filmek
» Könyvek
» Éttermek - térképpel!
» Receptek
» Mobil videók
A Kispad-feednek most
olvasója van. Szeretnél közéjük tartozni? Ezen az oldalon mindent elmagyarázunk.
Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork