Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53905 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


PS3 - Home - Gibson

NagyGa1 cikke a Torokgeek rovatból, 2007. március 20. kedd, 14:26 | 29 hozzászólás

Én túrtam jelleggel:

A Sony kijött a PS3 Home -mal, a techiek Gibson megvalósult álmáról áradoztak, mire ő blogján lehűtötte a kedélyeket.

Remélem valaki rajongó nekem is elmagyarázza.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (29)

1

nightw, 2007. március 20. kedd, 16:10 (#)

Bevallom őszintén, hogy nem olvastam Gibson könyvét. Földbe döngölhettek és behinthettek sóval. :) Viszont úgy gondolom, hogy ez még semmi. Egészen messze van még egy 20 éves sci-fitől is. Igazából, ahogy említi is az áradozó cikk, ehhez hasonlót már a Second Life is tud és technikailag egyáltalán nem jelent semmit az egész. Szerintem akkor kell majd Gibsont előráncigálni és megkérdezni az álmáról, amikor már közel teljesen értjük az agyunk elektromágneses hullámait és egy virtuális sisakban közvetlen az agyba vetített képekkel és onnan vett gondolatokkal vezérelve tudjuk csinálni ugyanezt. Addig ez csupán egy speciális mmorpg, egyfajta multiplayer játszóház egy műanyag dobozból egy darab műanyag irányítóval.

2

katmandu, 2007. március 20. kedd, 16:48 (#)

Na, elolvastam az első cikket, és Gibson szűkszavú postját is.

Alapvetően hibás az első cikk, amikor a Neurománccal indít (pláne rossz, hogy azzal is illusztrál), amikor később a jóval későbbi (1996-os!) Idorura hivatkozik, ami nem a Sprawl- hanem a Híd-trilógia második regénye.


Az első cikk ráadásul keveri az egyes gibsoni technológiai fogalmakat, a cyberteret pl. a mátrix szinonimájaként hozza.
Hogy képben legyünk:

1. A cybertér egyáltalán nem virtualizált valóság:
leginkább egy végtelen, és elméletileg szabadon, 3D-ben bekóborolható térből és a benne többé-kevésbé komplex geometriai testekből áll. Az utóbbiak a különféle adatbázisok, adattartalmak cybertérbeli leképezései.

A felhasználók a cybertér session alatt ebben a térben mintegy pontként lebegnek, és lépnek kapcsolatba az egyes objektumokkal (object oriented, that is :) ). A különböző interakciók (up/download, fájlműveletek, autentikálás stb.) sematikus 3D animációk alakjában jelennek meg. Fontos még, hogy ezt a felhasználó nem a szemével, hanem közvetlenül az agykéreggel "látja", a hétköznapi érzékelés ilyenkor ki van iktatva.

Az egyes adatbázisok eléréséhez a cybertérbe be kell tudni lépni, és odabenn "repülni", mozogni, navigálni kell. Mindezekhez a műveletekhez ún. cybertéri deckeket használnak, amik leginkább képernyő nélküli noteszgépekre hasonlítanak, és a userek a session során csak a billentyűzetet (és annak navigációs elemeit) kezelik (a kérgi kapcsolatot egy bőrelektródákkal ellátott, a deckbe kötött fejpánt biztosítja). A kérgi bekötés rejt némi kockázatot is: a tiltott helyekre felügyelő JÉG rendszerek (Jogosultságellenőrző És behatolás-elhárító Gátelektronika, eredetiben ICE, Intrusion Countermeasure Electronics), afféle aktív-agresszív tűzfalak bizony könnyen megsüthetik a mohó hackerek (Gibsonnál: konzolcowboyok) agyát.

(A navigálás barokkos mivoltát úgy lehet elképzelni, hogy mondjuk a weben nem kattintással, hanem 3D repkedéssel jutnál egyik oldalról a másikra - oké, Gibson ezt 84-ben találta ki :) )

2. A mátrix: ez másik dolog: mesterséges intelligenciák által generált, a cybertérből elérhető, tényleg realisztikus, virtuális valóság, aminek a cybertérhez semmi köze. Hogy egy MI miért csinál ilyet és ki hogyan cseppen bele, azt most hagyjuk, tessék elolvasni a könyveket :)

3. A szimstim: kereskedelmi átmenet a mátrix és a térhatású tévé között. Kérgi csatlakozást igényel, kiiktatja az érzékszerveket, de előre rögzített műsorokba enged beleélést, leginkább szappanoperákba stb., az interaktivitása pedig csak kb annyi, mint amikor ma a dvd-n kameraállást váltasz. Viszont roppantul immerzív: mint ahogy manapság is vannak sorozatfüggők, Gibsonnál is vannak, akik a fél életüket a szimstim világokban töltik - annál is inkább, mert a szimstim a látást, a hallást, a szaglást és a tapintást is ellátja, a szimstim-színészek által érzett érzések rögzítésének köszönhetően (de azért szűrik: ha pl. Tally Ishamnek a forgatáson fájt a feje, a nézőnek nem fog :) )

A Sprawl-trilógia 2. kötetében (Számláló nullára), a technológia fejlődésével már megjelennek az egyénileg összeállított, virtualizált világok. Városok, helyek, épületek, amikbe érzékszervi interfésszel lehet belépni (tenyérbe szorítható elektródák) és előre definiált feltételrendszer szerint lehet mozogni, tárgyakat manipulálni. Erre hasonlít leginkább a "Mátrix" filmek mátrixa. Oktatásra, szórakozásra egyaránt használják, igényesebb, de kevésbé elterjedt, mint a szinte minden lakásba szolgáltatott szimstim.

A Sprawl-trilógia 3. kötetében (Mona Lisa Overdrive) a mátrixnak egy későbbi variánsa is megjelenik, ez az aleph, egyfajta személyes, testre szabható, hardkódolt mátrix.

Ennyit a technikáról dióhéjban :)
Na most, ami Gibson kedélylehűtését illeti (ez nem fér már ki, talán kicsit később...)

3

katmandu, 2007. március 20. kedd, 17:21 (#)

Most sebtiben, mert dolgom akadt :/ szóval, oszlassunk el félreértéseket:

Gibson egyáltalán nem cyberguru, sőt. Informatika ellen beoltott, abszolút laikus író, aki néhány felszedett információból (hallatlan fantáziával) megteremtett egy helyenként ijesztően reális, másutt abszurd, de mindenképpen nagy erejű technológiai víziót.

Viszont, viszont, viszont:

Gibson alapvetően a folyton változó technológiai _lehetőségek_ és a szintén folyton változó társadalmi rétegek egymásra hatásait tartja fókuszban, és nem a technológiát, amihez igazából nem ért, és szakmai mélységében valsz nem is érdekli. A folytonos visszacsatolás és az ebből kipattanó vagy kiszivárgó helyzetek, ötletek, konfliktusok, és a saját (létező, régebbi és kortárs) világból beleemelt elemek adják Gibson erősen posztmodern prózájának alapját.

A könyveire, főleg a koraiakra jellemző feszültség, a kontrasztosra rajzolt szituációk és az élesen vágott cselekmények sajátos felszínt képeznek mindehhez. Ezt a felszínt Gibson befutása után a "cyberpunk" címkével látták el kritikusai és rajongói, ez egy utólagos dolog: Gibson valójában nem cyberpunk író (azok inkább az epigonjai), hanem contemporary novelist, és jobb is, ha annak tekintjük, főleg ha most ismerkedünk vele.

Időről időre rá szoktak mutatni korunk technikai csodáira, és Gibsont idézik prófétának, de a fentiek ismeretében érthető, ha ez neki nincs különösebben ínyére.

Az Idoru alapötlete egyébként nem a virtuális valóságok (Gibsonnál is) változatos megjelenése, hanem a virtuális bálványok felbukkanása (az "idoru" az, ahogy a japánok az "idol" szót kiejtik). Egy minden részletében megcsinált sztár, életrajzzal, fellépésekkel, lemezekkel, rajongókkal stb., csak épp nem valódi, hanem renderelt, a kiadója által "üzemeltetett" és a médiában kellően körüllihegett "ájdoru".

Mármost, Gibson ezt jól kitalálta a 90-es évek közepén. Állítólag mikor megírta az Idorut és leadta a nyomdába, rá pár napra értesült a DK-96 (Digital Kids, később Kyoko Date) projektről:
http://www.wdirewolff.com/jkyoko.htm

Azért ez katarzis lehetett :)

4

Adi, 2007. március 20. kedd, 18:30 (#)

Lényeges különbség van ott, hogy a deckek soha, egyetlen Gibson-regényben/novellában sem - még akkor sem, amikor a törőszoftver modulja a futtatás végén szétolvasztja magát - égetik le a felhasználó heréjét a túlmelegedés miatt. :)))

5

gargoyle, 2007. március 20. kedd, 19:20 (#)

a gibsoni es a mi valosagunk kozotti furcsa kolcsonhatas szerintem legkezzelfoghatobb peldaja a Pattern recognition (magyarul Trendvadasz) cimmel megjelent regenyben kultusztargykent megjeleno amerikai pilotadzseki koppintas (Rickson MA-1) ami a regeny megirasakor nem letezett, de a hasonlo dzsekiket gyarto japan gyar felvette a termekei soraba

http://www.technovelgy.com/ct/Science-Fiction-News.asp?NewsNum=517


az pedig hogy gibson mennyire nem a technologiara hanem a tarsadalomra koncentral szerintem rogton latszik, hogy ahogy elkezdett cyberesedni a valodi vilag, gibson minden egyes konyve kicsit kozelebb jatszodik a jelenhez, a fent emlitett konyvben pl mar szinte semmi futurisztikus nincs egy geek szamara.

6

armitage, 2007. március 20. kedd, 19:31 (#)

katmandu:
juj, alig birom ki, hogy ne kotekedjek egy picit. :)
a lenyeg: _eljen soka a mester_

Adi:
turelem, majd a PS5, lehet nem olyan
fiatalon, mint Bobby, de megcsinaljuk! ;)

7

katmandu, 2007. március 20. kedd, 20:24 (#)

Ez az armitage nick elgondolkodtatott, mert az egyik legjobb barátomnak (aki mellesleg Gibson egyik hazai fordítója, és aki kiokosított Gibsonból) ugyanez a nickje ősidők óta (a Neurománcból vette, éppúgy mint Yonderboi a magáét :), de ő még sose írt ide. Na, mindjárt rátelefonálok, hogy tisztázzam :)

8

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 21. szerda, 01:19 (#)

Q: Magyarul lehet Burning Chrome-ot meg Sprawl-t kapni? Vagy kezdjek neki angolul, folyamatosan szótárazva, ferdített szavakon töprengve?

9

k3y, 2007. március 21. szerda, 05:48 (#)

Az osszes Gibson konyv megjelent magyarul.
A Burning Chrome "Izzo Krom" cimmel jelent meg magyarul, asszem Valhalla kiadas (a cimlap Boros-Szikszai)
A Sprawl-trilogia pedig Neuromanc (Neuromance), Szamlalo Nullara (Count Zero), Mona Lisa Overdrive cimekkel jelent meg, talan kapni. Van gyujtemenyes kotet is (asszem Szukits kiadas). Bookline.hu-n erdemes keresgelni (reklam, de nekem mindig bevaltak).

10

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 21. szerda, 06:15 (#)

Köszönöm a tippet, szállítanak külföldre és kártyát is elfogadnak. Megrendelem a Valhalla páholy kiadásában az Izzó Krómot meg a Neuromancert.
Érdekes, hogy a Count Zero Neurománc 2-ként, a Mona Lisa Overdrive meg 3-ként jelent meg. (Ezeket majd megrendelem ha elolvastam az elsőt, és továbbra is érdekel. :))

Ajánlott olvasási sorrend:
http://williamgibsonboard.com/eve/forums/a/tpc/f/273109857/m/624109857

11

Ali, 2007. március 21. szerda, 07:51 (#)

Én hosszabb keresgélés után egybekötve "Teljes Neurománc Univerzum" borítóval találtam meg, igaz, az utolsó példányt vittem el a boltból. :) Jó régen olvastam (kölcsön) és emlékeimre támaszkodva azt gondolom, jó ez a kiadás is.

12

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 21. szerda, 07:54 (#)

A regisztrációs emailt még mindig várom a gmailre.... Fél óra múlva felhívom a boltot.

13

Ali, 2007. március 21. szerda, 08:12 (#)

Azért örülök, hogy Gibson téma lett itt. :) Háromsoros postra elég sok jó és hosszú komment jött eddig is. :)

14

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 21. szerda, 08:16 (#)

Így kell az olvasókat bevonni az alkotási folyamatba! ;)

15

Ali, 2007. március 21. szerda, 08:38 (#)

Ezért jó a Kispad! :)

16

Balage, 2007. március 21. szerda, 09:31 (#)

A Szukits-féle kiadást javaslom, abban nagyon alaposan át lett dolgozva a fordítás "Gibson egyik hazai fordítója" által. Persze, a valhallás sem rossz, én is azt olvastam (többször is), de a gyűjteményesben szereplő magyar változat sokkal pontosabb és érettebb.

A valhallás Count Zeróban például van durva hiba, azt azért (is) érdemes elolvasni. Nem a fordításban, a szedésben. Jellemző az akkori könyvkiadás minőségére.

katmandu: bámulatos mire képes ma már a pszichiátria! Ajánlanék vizitet sürgősen. :-)))

17

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 21. szerda, 09:41 (#)

Köszönöm, venném én, ha Ali el nem vitte volna... :)

18

a_petri, 2007. március 21. szerda, 10:07 (#)

#6 második fele: anno 2000-ben a PlayStation 2-nek volt egy reklámja "PlayStation 9" címmel, az azért már elég közel járt ehhez :-)

( http://www.methodstudios.com/project/251.html )

19

goldenAXE, 2007. március 21. szerda, 11:08 (#)

Győrben láttam a trilógiát, szóval lehet kapni. De nekem csak a mona lisa overdrive kell. Múltkor a Keleti aluljáróban láttam első kiadású MLOD-ot, kértem, és amikor bemondta az árát, visszahúzódott a herém. Én fizetésből élek. Nekiállok gépen angolul, aztán lesz valami.
Azért ezt meg kell lépnem most: ha valakinek megvana a mona lisa overdrive és el szeretné adni nekem olcsón, akkor írjon.
áháháhá. Meg folyékony yetit kérek.
Amúgy ha Gibson, akkor olvassunk Pelevint is, hasonlóan jó, csak teljesen más.

20

katmandu, 2007. március 21. szerda, 13:17 (#)

Balage-nak igaza van, a feljavított, Szukits féle kiadást érdemes megvenni (bár abban a MLOD fordítás a régi, de az jó volt már valhallás korában is, a másik kettő viszont nem igazán, és akkor még igen finoman fogalmaztunk).

Az olvasási sorrend, amit a fenti link ajánl, oké, ez amúgy is az idősorrendet követi nagyjából :) A legfrissebb könyve (Spook Country) idén augusztusban jön ki odaát, az még nincs a listán.

Az ultimate Gibson resource pedig az Aleph:
http://www.antonraubenweiss.com/gibson/

21

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 21. szerda, 13:24 (#)

Oké???? Viccelsz? :)

Egyenlőre a kártyás fizetéssel vannak gondok, nem tudom miért, van vagy öt jobbnál jobb kártyám... Boritó alapján bejön a Szukits, csak kár hogy nem lehet kapni.

22

gargoyle, 2007. március 21. szerda, 13:41 (#)

katmandu az idorendet hogy erted? a megiras sorrendjeben vagy "tortenelmileg"? mert a 2 pont forditottja egymasnak altalaban gibsonnal

23

katmandu, 2007. március 21. szerda, 14:18 (#)

#22/gargoyle:

A megírásra gondoltam elsősorban.

Pl. a "Burning Chrome" egyik ismert novellája a Johnny Mnemonic (magyar: "Johnny, a kacattár", ford. Gáspár András), ebben bukkan fel először Molly Millions, aki a Sprawl trilógia egyik fontos figurája. Ezt a novellát Gibson jóval a Sprawl előtt írta, önálló novellaként jelent meg, a BC-ba viszont csak a Neurománc után került bele.

A történetek korát tekintve valóban egy "közeledő" tendencia érvényesül Gibsonnál, ami pont a korábban leírt, a so-called cyberpunktól a (posztmodern, love this word) contemporary műfaj (stílus?) felé elmozdulást illusztrálja. Pl. Sprawl trilógia 2058-ban indul és halad előre kb. 7-10 éves ugrásokkal, de a későbbi, frissebb regények egyre közelibb időkben játszódnak.

A legújabb (a Spook Country) már odáig megy, hogy tavaly játszódik :)

(Tudom, tudom, a "Difference Engine", aka. "A Gépezet", ami a gőzkorszakbeli viktoriánus 1855-be visz, kicsit kilóg ebből a sorból. De hát az egy társszerzős kaland az alternatív múltba, a steampunk stílusában :) )

24

gargoyle, 2007. március 21. szerda, 15:15 (#)

a difference engine amugy erdekes, de nekem nem allt ossze annyira egessze mint a hid trilogia pl. kicsit latszik benne hogy mind2 szerzo a sajat elkepzeleseit irta meg, es utana osszefuzkodtek.

25

Balage, 2007. március 22. csütörtök, 00:46 (#)

"De hát az egy társszerzős kaland az alternatív múltba, a steampunk stílusában."

És megdöbbentően szar. Óriási csalódás volt. Vagy én nem vettem a lapot, vagy frankón nem szólt semmiről.

26

a_petri, 2007. március 22. csütörtök, 10:04 (#)

#23-25: A Magyarországon "A gépezet" címen a Galaktika Fantasztikus Könyvek jelzetével megjelent, első pillantásra könyvnek látszó tárgyat kéretik nem összetéveszteni a "The Difference Engine" című Gibson-Sterling kötettel. Személyes véleményem szerint vajmi kevés közük van egymáshoz.

(Amikor anno először olvastam a The Difference Engine-t, hosszasan gondolkoztam rajta, hogy a kissé mesterkélt, de nekem nagyon tetsző pszeudo-viktoriánus nyelvezetét, a benne szereplő néhány kulcsfogalmat - vagy akár csak a könyv címét - hogyan lehetne értelmesen magyarra fordítani. "A gépezet" első húsz oldalának átolvasása megadta a választ: sehogy.)

27

Szedlák Ádám, 2007. március 22. csütörtök, 10:24 (#)

#24
A_petri hozzászólása elbizonytalanított annyira, hogy a Difference Engine-ről ne jelentsek ki ex cathedra dolgokat, de a magyar verziónál biztos, hogy érdekesebb az alkotás folyamatáról szóló Gibson-Sterling interjú:

http://www.depauw.edu/sfs/interviews/gibsonsterling.htm

#26
Elkezdek vadászni hatásodra egy Difference Engine kötetre. Végülis nem ez lenne az első Gibson, amit élvezhetetlenül sikerül lefordítani. A Virtuálfényé a pálma sajnos.

28

Ali, 2007. március 22. csütörtök, 11:03 (#)

NagyGa1,
ugye lesz vektorprogramozási cikk is, ha már beharangoztad? :D

29

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 22. csütörtök, 11:16 (#)

LoL, nem hiszem hogy lesz, először fel kellene készülnöm belőle. :) Majd esetleg a vendégmunka után, ha egyszer valamiért érdekelni kezd, akkor ígérem dokumentálom és elküldöm a triumvirátusnak.


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork